|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 109 találat | lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-109 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Berényi József 2015. április 18.RMDSZ-kongresszusSemjén Zsolt: az erdélyi magyar összefogás erkölcsi és politikai parancs Semjén Zsolt szerint Erdélyben a magyar összefogás a történelem erkölcsi és politikai parancsa. Az RMDSZ Kolozsváron zajló 12. kongresszusát több magyarországi párt elnöke, a határon túli magyar szervezetek vezetői és egy erdélyi magyar ellenzéki párt elnöke is köszöntötte. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tapsot aratott azzal a kijelentésével, hogy „nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti, mert az erős erdélyi magyar képviselet letéteményese a Romániai Magyar Demokrata Szövetség”. Hozzátette, az RMDSZ-ben megvan az a képesség, hogy integráljon mindenkit, akit csak lehet. Semjén Zsolt aggodalmát is megfogalmazta amiatt, hogy még mindig probléma Romániában a kétnyelvű táblák ügye, a magyar himnusz éneklése, a nemzeti szimbólumok szabad használata, hogy immár nemcsak a bürokratikus akadályozása látszik a kommunista rendszer által elrabolt egyházi ingatlanok visszaadásának, hanem visszamenőleg is megkérdőjelezik ennek a jogszerűségét. „Nem gondoltuk, hogy az EU-ban megtörténhet, hogy egy hivatalos dokumentum biztonsági veszélyforrásnak tekinti az autonómiatörekvéseket” – jelentette ki. Hozzátette, hogy az erdélyi magyarság soha nem kért olyat, ami ne lenne elfogadott az EU-ban. Kijelentette: vissza kell utasítani mindent, ami az erdélyi magyar elképzeléseket összemossa a rasszizmussal és a szélsőségességgel. Semjén Zsolt kijelentette, hogy a román-magyar kapcsolatokban Magyarország számára meghatározó az erdélyi magyarság helyzete. „Mind a magyar, mind a román nemzeti érdek az együttműködés. Ez rajtunk nem fog múlni” – nyomatékosította. A miniszterelnök-helyettes olvasta fel Orbán Viktor kormányfő üdvözletét is, aki azért kívánt eredményes tanácskozást, hogy a mottóul választott „újratervezés” sikeres legyen. Orbán Viktor köszönetet mondott Kelemen Hunornak, amiért az elmúlt négy évben a nemzeti ügyekben összefogva, egymás partnereiként dolgozhattak. Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke kijelentette, hogy a határon túli magyarságnak is az erős, befolyással bíró, nemzeti érdeket képviselni tudó Magyarország tud jó partnere lenni. Ehhez pedig be kell fejezni „a politikai hidegháborút” Magyarországon és a határokon túl egyaránt. A pártelnök úgy vélte, hogy a „pragmatikus nemzeti érdekképviselet szellemében” politizáló RMDSZ a magyar-román együttélés új korszakát teremtette meg. Kijelentette, újra kell éleszteni a kétoldalú kapcsolatokat, fel kell éleszteni a közös magyar-román kormányülések gyakorlatát. Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke kijelentette, hogy az RMDSZ által meghirdetett „újratervezésről” Magyarországon is példát vehetnének. A pártelnök támogatásáról biztosította az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket, és a környezettudatosságot is a kongresszus figyelmébe ajánlotta. Kijelentette, meg kell akadályozni, hogy a globális nagyvállalatok a környezet veszélyeztetésével termeljék ki a térség altalaji kincseit. Álláspontja szerint a verespataki ciántechnológiás aranybányászás veszélyt jelentene a Tisza vízmedencéjére. Biró Zsolt személyében először köszöntötte az RMDSZ kongresszusát egy másik erdélyi magyar ellenzéki párt elnöke is. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette: a testvérharcnak vége. „Nem feszülhetünk egymásnak, amikor a közösségi ügyekért kiállókat retorziók fenyegetik, amikor szimbólumainkhoz való jogunkat csorbítják” – részletezte az elnök. A pártelnök az új felelősség politikájáról beszélt, melybe nem tartozhatnak bele azok, akik az RMDSZ-t árulónak, az MPP-t egységbontónak tekintik. Az RMDSZ kongresszusát határon túli magyar szervezetek vezetői is köszöntötték. Berényi József, a Magyar Koalíció Párjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság üzenetét, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke a kárpátaljaiak, Juhász Sándor, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének az elnöke a horvátországiak, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a szlovéniai magyarok üzenetét tolmácsolta. (MTI) Nyugati Jelen (Arad) 2015. április 18.RMDSZ-kongresszus: Markó Béla: egyelőre Bukarestben dől el, mi lesz Erdélyben (PERCRŐL PERCRE)Meghívott politikusok, egyházi képviselők felszólalásával zajlik Kolozsváron a Diákművelődési Házban az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tizenkettedik kongresszusa. Kovács Péter RMDSZ főtitkára a kongresszus megnyitása előtt a sajtónak elmondta: a kongresszus valós tétje az újratervezés, az RMDSZ prioritásainak átgondolása, új politikai irányzat követése a követelmények feladása nélkül. Az RMDSZ kongresszusán 778 küldött, 150 meghívott és 120 újságíró vesz részt, továbbá a magyarországi és a romániai politikai pártok vezetői. Megszűnik a politikai alelnöki tisztség és a Főtitkárság Ügyvezető Elnökséggé alakul – nyilatkozta Kovács Péter. 11:21 - Biró Rozália, az SZKT elnöke köszöntötte "Emil Boc urat, Nagyvárad polgármesterét" Biró Rozália, az SZKT elnöke a kongresszus munkálatainak megnyitásakor és a meghívottak köszöntésekor Emil Bocot Nagyvárad polgármestereként üdvözölte, a hibát észlelve, azt mondta: soha nem lehet tudni... Az ülésvezető ugyanakkor köszöntötte az Államelnöki Hivatal, valamint a hazai és külföldi pártok vezetőit, képviselőit. 11:22 - Máté András: öröm és büszkeség Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy szövetségünk Kolozsváron tartja az újratervezés kongresszusát, amely arra kíván rávilágítani, hogy újra kell gondolnunk szövetségünk jövőjét. Kívánom, hogy sikerüljön megőrizni azt a tudást, amit az elmúlt 25 év alatt elértünk. 11:23 - Kelemen Hunor: 25 év után komoly partnernek tekintenek bennünket Kelemen Hunor bevezető beszédében köszöntötte a jelenlevőket, hangsúlyozva: nagyon fontos, hogy itt vannak velünk, és 2015-ben elfogadták meghívásunkat. - Az elmúlt 25 esztendőben számtalanszor bebizonyítottuk, hogy amikor nehéz helyzetben volt az ország, ezen belül a magyarság, az RMDSZ össze tudta fogni a közjó érdekében tevékenykedőket, egyensúlyt teremtő tényező tudott lenni, és bebizonyította, hogy rá lehet számítani. Hogy a meghívott vendégeink közül mindenki eljött, azt jelenti, hogy a Kárpát-medencében az RMDSZ szerepe lehet a béke és egyetértés megvalósításában. Az a tény, hogy a romániai politikai pártok képviselői itt vannak, azt üzeni: 25 év után komoly partnernek tekintenek bennünket. Erre rá kellett szolgálni, de rajtunk múlik, hogy ez így marad-e. Erdélyért, Romániáért akarunk és tudunk dolgozni, ez volt és ez a mi feladatunk, ezt kell legfőbb feladatunknak tekinteni – mondta Kelemen Hunor. 11:30 - Klaus Werner Johannis: másféle politizálásra van szükség Gratulált az RMDSZ-nek az elmúlt 25 évben kifejtett tevékenységéért, amelynek során hozzájárult a demokrácia megerősítéséhez. Az összes politikai pártnak azt üzente: másféle politizálásra van szükség a jövőben, amely a demokratikus értékrenden alapul. Ebben szükség van az RMDSZ-re és a romániai magyar közösség támogatására. 11:40 - Victor Ponta: jó napot kívánok! A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta magyarul köszöntötte a kongresszusi küldötteket. „Frunda György tanácsosom mindig emlékeztet, hogy használjam azokat a magyar szavakat, amelyeket ismerek. Hozzátette: az RMDSZ az egyetlen legitim képviselője a romániai magyarságnak. Beszédében kitért arra, hogy a korábbi kongresszusokon való részvételekor mire kérte az RMDSZ-t: egyszer, hogy kilépjen a kormányból, máskor, hogy belépjen, de a szövetség de minden alkalommal másképp, a saját belátása szerint cselekedett. Ezért most nem kért semmit, hangsúlyozva, hogy a szövetség szabadon dönthet bármiben, hiszen a romániai legerősebb nemzetiség legitim képviselője. Azt kívánta, hogy a szövetség az elkövetkezőkben is őrizze meg legfontosabb érdemét a párbeszédkészséget, amivel minden elvásárt, igényt el lehet érni. 11:45 - Emil Boc: A politikai együttműködés modelljének számít ma Kolozsvár A politikai együttműködés modelljének számít ma Kolozsvár – jelentette ki üdvözlő beszédében Emil Boc. A polgármester szerint ennek a példás együttműködésnek köszönhetően Erdély fővárosa ma ismét az ország lendületesen fejlődő városai közé tartozik. Egy olyan multikulturális város, amelyben románok, magyarok, németek és valamennyi nemzetiség otthon érezheti magát. Románia volt miniszterelnöke megköszönte az egykori koalíciós partner, az RMDSZ támogatását a válságos időkben. „Nehéz egyezségre jutni az RMDSZ-szel, de amikor ez végül sikerül, biztosak lehetünk abban, hogy a szövetség maradéktalanul tiszteletben tartja az adott szót, ezért minden elismerésem” – jelentette ki a városvezető örömét fejezve ki, hogy az RMDSZ-kongresszus alkalmával Kolozsvár az ország politikai fővárosának számít, ha csak egy napra is. 11:59 - Sejmén Zsolt: jár az autonómia minden magyar nemzetrésznek Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese kijelentette: minden magyar nemzetrésznek jár az autonómia. Ugyanakkor kiábrándultságát fejezte ki amiatt, hogy még mindig vannak gondok a magyar Himnusz eléneklésével, illetve a kétnyelvű helységnévtáblák biztosításával. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, a FIDESZ-KDNP képviselője, Magyarország miniszterelnök-helyettese tolmácsolta. A magyar kormányfő köszönetét és nagyrabecsülését fejezte ki azoknak, akik az RMDSZ 25 éves története során az erdélyi magyarság ügyét képviselték. Az elmúlt 4 évben a nemzeti ügyekben összefogva egymás partnereiként dolgozhattak. Orbán Viktor azt kívánta: az újratervezés legyen sikeres, és az RMDSZ, sorait rendezve, vághasson neki a vészterhes időnek. - Nem csak az udvariasság kötelező, hanem barátok között az őszinteség is. A vészterhes idők Európánkat és a szűkebb Kárpát-medencénket is jellemzi. Szembe kell néznünk azokkal a problémákkal, amelyek megoldására szövetkeztünk. Nem gondoltuk az EU-csatlakozás után, hogy még mindig probléma lehet a kétnyelvű táblák ügye, himnuszunk éneklése, nemzeti szimbólumaink használata. Nem hallgathatjuk el aggodalmainkat a Mikó Kollégium ügyében, amikor nem csak mesterséges bürokratikus nehézségeket és akadályokat látjuk, hanem visszamenőleg is megkérdőjelezik a jogszerűségét. A MOGYE tekintetében a 2011-es törvényt elszabotálják, megfélemlítve a magyar oktatókat. A legnagyobb probléma, amire nem gondoltunk, hogy azokat az autonómia törekvéseket, amelyek minden tekintetben az EU-s példákon alapulnak, hivatalos dokumentum biztonsági veszélyforrásnak nevezheti - jelentette ki a magyarországi politikus. - A kisebbségi jogok emberi jogok, az emberi jogok tekintetében nincs alku. Az erdélyi magyarság soha nem kért, nem javasolt olyat, soha nem tűzött zászlajára olyat, ami ne lehetne elfogadott az EU-ban. Vissza kell utasítanunk mindent, ami az RMDSZ autonómiatörekvéseit összemossa a rasszizmussal, a szélsőségekkel. Mi, magyarok nem vagyunk kevesebbek egyetlen más EU-s nemzetnél sem, az erdélyi magyarság nem kevesebb egyetlen egy nemzetrésznél, kisebbségnél sem. Ami az EU-ban másoknak lehet, nekünk is lehet és szabad. Ha erről lemondanánk, azt fogadnánk el, hogy másodosztályú EU-s polgárok és állampolgárok vagyunk. Ezt nem fogadhatjuk el, nekünk is jár, ami Európában másoknak jár. A kisebbségi jogok emberi jogok, a közösség szintjén, emberi jogok tekintetében nincs alku - mondta. - Az RMDSZ-nek sajátos helyzetéből kifolyólag kapocsnak kell lennie Románia és Magyarország között. Magyarország számára az alapvető meghatározó az erdélyi magyarság helyzete. Mind a magyar, mind a román nemzeti érdek az együttműködés, és ez az együttműködés rajtunk nem fog múlni. Magyarország Önök mögött áll és bármi történik, mindig számíthatnak Magyarországra - tette hozzá Semjén. 12:05 - Alina Gorghiu: köszönjük a Johannisra leadott szavazatokat - Ha mímeljük a változásokat, akkor ártó, antidemokratikus politikai alakulatok jelennek meg a politikai palettán. A demokrácia fele vezető út nem egyirányú, ezért nagy a felelősségünk – jelentette ki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke. A politikus köszönetet mondott a magyarság által Klaus Johannisra leadatott szavazatok miatt. Beszéde végén az általa ismert egyetlen magyar szót mondta el: szeretlek. 12:10 - Blaga: a kiadott szó szent, nincs helye az árulásnak Vasile Blaga, a Nemzeti Liberális Párt társalelnöke kijelentette: az RMDSZ politikusai számára a kiadott szó szent, s nincs helye az árulásnak. - Dolgozzunk együtt az életszínvonal növelésén, érjük el az Európai Unió átlagát – jegyezte meg a politikus. – Tegyük le a legalább tíz évre szóló stratégiai partnerség alapjait. Úgy ellenzékben, mint a hatalomban együtt tudtunk dolgozni – tette hozzá. 12:20 - Mario David, az Európai Néppárt (EPP) elnöke: először járok Kolozsváron, Portugáliában a futballnak köszönhetően ismerős a város A portugál eredetű európai politikus kijelentette: az RMDSZ a politikai család, az EPP fontos tagja, sok jelentős hozzájárulása volt a közös projektek kivitelezésében. - Meggyőződésem, hogy sikerül megőrizni az erdélyi magyarság politikai egységét a nemzeti identitás megőrzése érdekében. A magyarság autonómia tervezete az európai uniós példákon alapul, ezt korántsem lehet veszélyként értelmezni. Üzenem azoknak, akik a romániai magyarság autonómia tervezetét veszélynek tekinti: inkább a komoly veszélyekre, ne a békés polgárokra és szervezetekre összpontosítsanak – jelentette ki. Hozzátette: a befektetőknek kiszámítható gazdasági közegre, stabilitásra van szükségük. Az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatása ügyében aggasztó fejleményekről értesültünk. Kitalált kihágások, törvénytelenségekről hallunk, s ez aggodalommal tölt el bennünket – mondta az európai politikus. 12:30 - Tăriceanu: Kolozsváron a kommunizmus kísérteteivel találkoztam - A Kolozsvárra történő mai érkezésemkor összeráncoltam a homlokomat: azt tapasztaltam, hogy a városban a kommunizmus kísérteteivel találkozhatunk, a város neve ugyanis Napoca is. Hogy Konstanca miért lehet Tomis és Brassó miért lehet Kronstadt? Mert ott nincsenek magyarok – jegyezte meg a volt miniszterelnök. Megjegyzését taps fogadta. Călin Popescu Tăriceanu Kolozsvár polgármesteréhez szólva kijelentette: a város térjen vissza arra a névre, használja azt a nevét is, amely elismertté és nevessé tette. 12:40 - Adorjáni Dezső - születésnapra jöttem Adorjáni Dezső, az evangélikus-lutheránus egyház püspöke elmondta: kicsit születésnapra jött, és nosztalgiával emlékszik vissza a szövetség születésének reményteljes pillanatára, amelyen maga is jelen volt. De tanúja volt az álmodozó gyermek és viharos kamaszkornak, illetve része a felnőtté válás időszakának is, amikor el kellene dönteni, hogy miként tovább? A püspök két darab szövetet hozott ajándékba: az egyik egy háziszőttes, kicsit kopottas, szürkés, durva tapintású, de tartós, kézzel alkotott. Mindez arra emlékeztet, hogy a szövetséget is különböző emberek egységes egésszé kötötték össze egy közös cél és érték érdekében. Ehhez képest a másik fajta szövet színes, gép készítette, profitorientált és globalista, s amikor elkezdjük huzigálni, egyszerűen szétmegy, kacattá válik az egész. Ismerős az ilyen szövetség is, és sokan azt mondják, hogy ez a politikában mindenhol így van – fejtette ki a püspök, hangsúlyozva: mi sajátos sors által egybeszőtt közösség vagyunk. Adorjáni Dezső emlékeztetett az 1992. október 22-i Kolozsvári nyilatkozatra, amelyre a képviselőink felesküdtek a Szent Mihály templomban. A püspök szerint, amíg ennek szellemében cselekszik a szövetség, betölti a hivatását. Ha ennek betűjétől eltérünk, akkor létünk kérdésessé válik, és megindulhat szövet bomlása – szögezte le a püspök. 12:55 - Schiffer: Európa egész területén tiltsák be a cianidos bányászatot Schiffer András, a magyarországi Lehet Más a Politika társelnöke a verespataki aranybánya-tervvel kapcsolatban kijelentette: álláspontja szerint Európa egész területén be kellene tiltani a cianidos bányászatot. - Remélem, hogy a szülőföldön maradnak az erdélyi fiatalok. A mindenkori magyar kormánynak az a felelőssége, hogy erősítse a határ menti együttműködéseket, amelyek munkahelyeket teremtenek – jelentette ki. 13:20 - Hans Heinrich Hansen: 100 millió európai polgárt képviselünk A kiegyensúlyozott társadalmak hozzájárulnak az államok, s velük együtt a kisebbségek harmonikus fejlődéséhez. Erdély fővárosának három nevét említve, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke kijelentette: itt, Kolozsváron, s egész Erdélyben a magyarság demokratikus eszközöket választott a célok eléréséért. – Az RMDSZ sok sikert ünnepelhet ma – jelentette ki megemlítve, hogy Európában 100 millió polgár tagja valamelyik etnikai kisebbségnek vagy nyelvi csoportnak, az általa képviselt szervezet őket képviseli. – A FUEN megfelelő keretet teremtett a kisebbségvédelemre – fogalmazott, hozzátéve: a kisebbségi és regionális nyelvek chartája is a FUEN nevéhez köthető. Kijelentette: a FUEN figyelemmel követi az európai kisebbségek, és így a romániai magyarok helyzetének alakulását, és aggodalommal hallottuk, hogy a román belügyminiszter nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a magyar közösség autonómiatörekvését. Ez elfogadhatatlan egy demokráciában. A történelmi nézeteltérések csakis párbeszéd, együttműködés során oldhatók meg. Hans Heinrich Hansen megköszönte Kelemen Hunor hozzájárulását a FUEN működéséhez. 13:33 - Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt elnöke: az RMDSZ a román politikai élet legstabilabb szervezete Az MSZP elnöke elmondta: joggal mondhatjuk, hogy mára egy egész sor olyan dolog valósult meg, amelyet a romániai magyar közösség a szövetség huszonöt évvel ezelőtti alakulásának a pillanatában csak vágyaiban álmodott meg. Mindez nem valósulhatott volna meg a magyarság legerősebb és legnagyobb szervezete, az RMDSZ nélkül – mondta a magyarországi ellenzéki párt elnöke, hozzátéve: a kivívott eredmények megőrzése, valamint a támadások kivédése is a szövetség feladata. Az MSZP elnöke szerint az RMDSZ a román politikai élet legstabilabb szervezete, nem tudták kikezdeni az egységét, és ez mindannak köszönhető, hogy egyvalakihez volt hűséges, éspedig saját közösségéhez. Ugyanakkor az RMDSZ megkerülhetetlen szereplőjévé vált a román-magyar viszonynak, de az összefogás tekintetében példát mutatott az egész kárpát-medencei magyarság számára is. Hangsúlyozta: kiegyezésre, összefogásra lenne szükség a magyar politikában és nemzetpolitikában egyaránt. Szükségesnek tartja a román-magyar kormányüléseket, a nemzeti érdekeket megjelenítő kétoldalú tárgyalásokat. Úgy vélte továbbá, hogy autonómia nélkül nincs kisebbségi jogérvényesítés. 13:40 - Berényi József: egyre nagyobb méreteket ölt az asszimiláció „Amikor idejövünk hozzátok, olyan mintha otthonról hazajönnénk” – jelentette ki köszöntőjében Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke. A politikus a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a kisebbség és többség között, ám szerinte úgy tűnik, hogy a súlypont egyre inkább abba az irányba tolódik el, hogy mit vár el tőlünk a többségi politika. Véleménye szerint az együttműködésnek, a párbeszédnek kétoldalúnak kell lennie. Berényi emlékeztetett arra, hogy egyre nagyobb méreteket ölt az asszimiláció, az elvándorlás, erre a megoldást az autonómia jelenti. „Ennek érdekében közös fellépés szükséges az uniós intézmények előtt, hogy életbe tudjuk ültetni a számunkra megfelelő autonómia modelleket” – mondta az MKP elnöke. Kifejtette: Szlovákiából irigykedve figyelik, hogy Erdélyben legalább a magyarságon belül konszenzus alakult ki az autonómia tekintetében, ugyanis esetükben ez még nem mondható el. 13:55 - Dézsi Zoltán: megszerzett javaink veszélyben vannak Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka elmondta: megszerzett javaink veszélyben vannak. - Nem lehet tudni, Románia merre tart. Egyértelmű veszteség ér bennünket, ha nem fogunk össze. Közel 100 éve be nem tartott ígéretek, tisztességtelen jogfosztások áldozatai vagyunk. Tükröt kell mutatnunk a román kormánynak és a világnak, hogy tudják: mit vettek el, mit akarnak elvenni. Szükségünk van a román társadalommal folytatott párbeszédre, mert vannak józanul gondolkodó, hozzánk tisztességgel viszonyuló politikusok, akik társaknak fogadnak el. Szükségünk van az anyaország támogatására, jelenlétük megerősíti bennünk azt a tudatot, hogy nem vagyunk egyedül – közölte Dézsi Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. 14:01 - Daniel Constantin: sok sikert, Hunor! Néhány magyar szóval kezdte beszédét Daniel Constantin is. A Konzervatív Párt (PC) elnöke a párbeszéd fontosságáról beszélt kifejtve: az RMDSZ-szel való együttműködés során több olyan alkalom is volt, amikor a szövetség részéről nagyobb támogatást, megértést kapott, mint a román pártoktól. Ezt a jó együttműködést köszönte meg az RMDSZ-nek a Ponta kormány mezőgazdasági miniszteri tisztségét betöltő konzervatív párti politikus korrekt partnernek nevezve a Kelemen Hunor vezette politikai alakulatot, amelyről sok román párt is példát vehetne. Emlékeztetett arra is: 2012 decemberében pártja az RMDSZ-szel való szövetkezés ellen foglalt állást, most azonban örül, hogy az RMDSZ mégis megtehette ezt a lépést. Constantin szerint Románia a multikulturalitás példája a térségben, bár még mindig előfordul diszkrimináció, intolerancia. Ennek meghaladására további párbeszéd szükséges, ebben pedig bölcs partner az RMDSZ – jelentette ki. Kelemen Hunor megköszönte Constantin bíztatását, ugyanakkor megjegyezte: neki még mindig komoly fenntartásai vannak, ami Románia „modellértékét” illeti. 14:10 - Biró Zsolt: MPP nem egységbontó A kongresszuson jelen volt Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is, aki köszöntőjében hangsúlyozta: a céljaink közösek, még ha eszközeink különböznek is. Elmondása szerint készek lezárni egy korszakot, és új fejezet nyitni: a testvérharcnak tehát vége. Ez a gondolat vezérelte őket, amikor az MPP egy évvel ezelőtt együttműködési szerződést írt alá az RMDSZ-el. „Nem a turáni átoktól kell tartanunk, hanem elfogadni azt, hogy sokan sokfélék vagyunk” – mondta Biró Zsolt, hozzátéve: az őseink mindig tudták, hogy a lényeges dolgokban az egységnek kell érvényesülnie. Úgy vélte: ma nem egymással kell versenyeznünk, egymásnak feszülnünk, egymást legyőznünk. Keményen harcolnunk kell azért, hogy nekünk is kijárjon az, ami az unió napos oldalán nyilvánvaló. „Az RMDSZ nem áruló, az MPP nem egységbontó, aki így gondolkodik, annak nincs helye az új felelősségvállalás korszakában” – hangsúlyozta Biró. Hozzátette: az MPP felelős ellenzékként olyan együttműködésben érdekelt, amely az erdélyi magyar közösség érdekeit szolgálja. 14:17 - Gheorghe Firtzak: az etnikai identitás megerősítését támogatjuk A magyaron kívüli tizennyolc romániai nemzeti kisebbség üzenetét Gheorghe Firtzak tolmácsolta. A parlamenti csoport képviselője magyarul szólt a kongresszushoz, hangsúlyozva, hogy az etnikai identitás megerősítését támogatják. Firtzak elmondta: együttműködnek az RMDSZ parlamenti csoportjaival, amely kiváltságos partnert jelent számukra. Kifejezte reményét, hogy együtt tudnak majd működni az RMDSZ-el egy olyan törvény megalkotásában, amely általonos keretszabályozást biztosit a romániai nemzeti közösségek számára. 14:21 - Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke: Az RMDSZ követendő példa számunkra - Az RMDSZ nekünk, határon túli magyar szervezetek részére igazodási pont, követendő példa, hogyan lehet, hogyan kell megszervezni sorainkat, részt venni a választásokon. Az RMDSZ kormányzati szerepkörben is megállta a helyét, de amikor a közösség érdeke megkívánta, önmérsékletet gyakorolt és visszalépett. Az anyaország is felismerte, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen politikai tényező. Tudomásul kell vennünk, hogy a politikai rivalizálás csakis az országos érdekképviselet csorbulását jelenti. Hatékony, működőképes politikát csak akkor tudunk folytatni, ha a magyar közösség pártjai közös választási platformot hoznak létre, élhető jövőt nyújtunk a fiataloknak, hogy érdemes legyen szülőföldön magyarként megmaradni – mondta a felvidéki politikus. 14:25 - Barta József: először vagyok itt Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: először van itt, és megerősíti, hogy szép város Kolozsvár, Erdély Tündérország. Kárpátalja is gyönyörű, álomország, most rémálom – fejtette ki a politikus, hangsúlyozva: nemzetrészeink közül a kárpátaljai magyarok vannak most a legnehezebb helyzetben. Úgy vélte: a kárpátaljai magyarság megmaradása nemzetpolitikai, stratégiai cél, ezért erősödő nemzeti összefogás létezik. Barta József kifejezte reményét, hogy a helyi és nemzeti összefogásnak köszönhetően sikerül túlélni a nehéz időket, és abból megerősödve kikerülni. 14:27 - Gyerő Dávid: Újragondolni a stratégiai partnerséget az egyházakkal A romániai magyar történelmi egyházakkal való stratégiai partnerség újragondolását javasolta az RMDSZ-nek felszólalásában Gyerő Dávid. A Magyar Unitárius Egyház főjegyzője szerint ennek a partnerségnek a romániai magyar ember szülőföldön való boldogulását kell elősegítenie. „A túlélés, a megmaradás, az itthon maradás célját a boldogulás céljává kellene alakítani, ahol a romániai magyar nemcsak megél, hanem boldogan él szülőföldjén: biztonságban, gazdasági egyensúlyban, lelki és kulturális igénnyel, közösségi felelősséggel. Ehhez a boldoguláshoz sok mindenre van szükség, többek közt olyan feltételekre is, amelyeket az erdélyi magyar társadalmi élet szereplői külön-külön többé nem fognak tudni biztosítani, csak partnerségben, összefogással, együttműködéssel”, hangoztatta. Kifejtette: sokat segítene a helyzeten, ha az RMDSZ méltatná, elismerné, támogatni az egyházak felelősségvállalását a hitélet, a magyar kultúra, az anyanyelvi oktatás, a szeretetszolgálat területén. 14:34 - Horváth Ferenc: a szlovéniai magyarság kulturális autonómiával rendelkezik A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke beszédében reményét fejezte ki, hogy a román parlament is minél előbb elfogadja a kulturális autonómia biztosítására vonatkozó törvénytervezetet. Elmondta: a Szlovéniában élő magyar közösség talán az egyetlen, amely kulturális autonómiával rendelkezik. „Ez több sebből vérzik ugyan, de jelent egyféle biztonságot”, fogalmazott. 14:40 - Juhász Sándor: siralmas a magyarság helyzete Horvátországban A horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke szerint a horvátországi magyarok jelenlegi siralmas helyzete annak tudható be, hogy a magyarországi politikai elitnek az elmúlt 90 évben nem sikerült kialakítania egy igazán jó, hosszú távú kisebbségi politikát, hanem pártpolitika lett. 14:44 - Kelemen Hunor: bíznunk kell egymásban Az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte: bíznunk kell egymásnban, ellenkező esetben nem lehet tovább haladni. - Honnan indultunk, s hova jutottunk? Szinte a nulláról kellett elkezdenünk az építkezést, az egyéni, illetve a közösségi jogok kiharcolása vonatkozásában is – mondta Kelemen Hunor. - Kiszámítható és megbízható partnerek voltunk az euróatlanti integráció minden egyes szakaszában. Sértőnek és megalázónak tartjuk, hogy jogos követeléseinket veszélyforrásnak tekintik - tette hozzá az RMDSZ elnöke. 15:10 - Markó Béla: még nagyobb szükség lesz az RMDSZ-re, mint eddig Az RMDSZ volt szövetségi elnöke elmondta: 1990-ben „már-már lasszóval kellett fogni az embereket”, mert akkor még nem volt világos, mi vár a romániai magyarságra. - Nap mint nap megbizonyosodhattunk, hogy egyelőre Bukarestben dől el az is, mi lesz Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben. Még ma is így van ez, annak ellenére, hogy azóta sokat erősödtek az önkormányzatok, nem kis részben a mi munkánk nyomán is – fogalmazott a politikus. Elmondta: máig érvényes az RMDSZ azon döntése, hogy politikai eszközökkel kívánja változtatni a romániai magyarság helyzetén. 15:35 - Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke hangsúlyozta: az RMDSZ fő célkitűzéseink változatlanok, de ezeket folyamatosan frissíteni kell. Új kihívásokra új válasz szükségeltetik, állandó párbeszéd, többszintű kapcsolat a román társadalommal is – fejtette ki a politikus, hozzátéve: mindezt a szövetség hálóját szőve lehet megvalósítani. Az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László úgy vélte: 25 évvel ezelőtt jól választottunk, az alapértékeinket tekintve nem kell újratervezni semmit, ennek tulajdonképpen az eszközöket kell megcéloznia. Borbély László egyben bejelentette, ez volt utolsó felszólalása politikai alelnöki minőségében, de ez nem jelenti azt, hogy nem vesz részt a továbbiakban is a szövetség tevékenységében. Kovács Péter azt hangsúlyozta, hogy meg kell kísérelnünk újragondolni a szövetség politizálását. Az RMDSZ főtitkára szerint ennek receptje egyszerű: céljaink feladása nélkül meg kell változtatnunk prioritásainkat, elsődleges dolgunk pedig a közösség szolgálata kell hogy legyen, amit sok munkával lehet elérni. 16:30 - A kongresszus munkálatai az RMDSZ többi országos testületi vezetőinek felszólalásával folytatódik. [ Lapunk nyomtatott változatában nem szereplő, kizárólag internetes tartalom.] Szabadság (Kolozsvár) 2015. április 20.ÚjratervezésRMDSZ-kongresszus Kolozsváron ,,Változás, újratervezés szükséges ahhoz, hogy az RMDSZ meg tudjon felelni a következő évek kihívásainak.Elkötelezetten kell dolgoznunk a különböző autonómiaformák megvalósításán, a demokratikus jogállam kiépítésén. Az életminőséget javító intézkedések mellett kiemelten figyelünk a versenyképes magyar nyelvű oktatásra. Meg kell erősítenünk a partnerséget a történelmi egyházakkal, a szakmai és rétegszervezetekkel, mindazokkal, akik partnernek tekintenek minket" – adta meg a kongresszus alaphangját Kelemen Hunor, aki az RMDSZ 12. kongresszusán az 585 érvényes szavazatból 575 küldött bizalmát szerezte meg egy újabb elnöki mandátumra. Kelemen Hunor elnök, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere és Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke köszöntötték házigazdákként a kongresszus meghívottjait, küldötteit. Laurentiu Stefan elnöki tanácsos Klaus Johannis üzenetét tolmácsolta, aki üdvözölte a szövetséget huszonöt éves fennállása alkalmából, és méltányolta eddigi politikai tevékenységét. Üzenetében az államfő a magyarság érdekvédelmi szervezetének a hazai demokrácia megerősítésében nyújtott hozzájárulását hangsúlyozta, és azt, hogy az RMDSZ együttműködése és párbeszéde modellértékű a közéletben. Victor Ponta miniszterelnök gratulált az RMDSZ-nek 25 éves fennállásához és sikert kívánt a jövőbeli terveihez. Hangsúlyozta: továbbra is az RMDSZ a romániai magyarság egyetlen legitim politikai képviselője. "Ez nem politikai tanúsítvány, hanem a választópolgároktól kapott bizonyítvány. Meggyőződésem, hogy ezt a bizonyítványt 2016-ban is felmutatja majd a szövetség. Létfontosságú, hogy a magyar közösség képviselői jelen legyenek Románia demokratikus intézményeiben" – jelentette ki a kormányfő. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök- helyettese Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét tolmácsolta. Kijelentette: az RMDSZ az erdélyi magyarok értékeinek, érdekeinek egyetlen hiteles képviselője és védője. "Az erdélyi magyaroknak nem szabad elfogadniuk, megengedniük, hogy másodrangú tényezőkként kezeljék őket országukban, hiszen az Európai Unió nemzetei között nincs rangbeli különbség" – tette hozzá –, "az erdélyi magyarok soha nem követeltek olyat, ami ne lenne általánosan elfogadott Európában". Létfontosságúnak nevezte az erős magyar képviseletet és kijelentette, nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti. Végül Magyarország támogatásáról biztosította a szervezetet, amely, mint mondta, természetes kapocs kell legyen Románia és Magyarország között. Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt társelnöke megköszönte a magyaroknak a Johannisra leadott szavazatokat. Véleménye szerint Romániának is politikai újratervezésre van szüksége, hiszen a választópolgárok újfajta politikai hozzáállást várnak, a politikumnak pedig kötelessége eleget tenni ezeknek az elvárásoknak. Vasile Blaga, a Nemzeti Liberális Párt másik társelnöke szerint az RMDSZ Románia egyetlen olyan érdekvédelmi szervezete, amely az erdélyi magyarok értékeit, törekvéseit hitelesen védi és képviseli, és méltatta az emberi és kisebbségi jogok, valamint az ország demokratikus folyamatainak erősítése terén kifejtett munkáját. Adorjáni Dezső evangélikus püspök felelevenítette azokat az első időket, amikor "még mindenkit áthatott a tenni akarás". Figyelmeztetett: most, az újratervezés idején szem előtt kell tartani, hogy "akiben sokan bíznak, azon sok mindent kérnek számon", hiszen az RMDSZ, de a magyarság sem felejtheti el, hogy nem egyszerűen egy politikai szövetség, hanem egy sajátos sors által összekötött közösség, amelyet összetartanak a hagyományai, zászlói, egyházai, értékei. Mario David, az Európai Néppárt alelnöke, aki magyarul köszöntötte a kongresszust, kiemelte: az RMDSZ olyan stabilitási tényezőt jelent a romániai politikában, amely az Európai Néppárt hasznos és fontos tagjaként hatékonyan képviseli a magyarság érdekeit. Az EPP alelnökének Kelemen Hunor az RMDSZ által létrehozott Martens-emlékplakettet és emléklapot ajándékozta, köszönetet mondott a partnerségért és az eddigi segítségért, támogatásért. Calin Popescu-Tariceanu, a szenátus elnöke szerint Kolozsváron még mindig a kommunizmus rossz szelleme kísért. "Tudják, hogy miért nem nevezik Konstancát Constanta Tomisnak? Mert ott nincsenek magyarok. Eljött az idő, hogy megszabaduljunk Napocától Kolozsvár nevében, a normalitás útjára térjünk, a jövőbe, ne a múltba tekintsünk" – mondta egyebek mellett. Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt elnöke szerint a romániai magyar nemzeti közösség ma olyan jogokat tudhat magáénak, amelyek 25 évvel ezelőtt csak a vágyaiban éltek – magyar iskolák, kiterjedt magyar nyelvű egyetemi oktatás, kulturális és tudományos intézmények, visszanyert műemlékek. "Az RMDSZ nélkül a magyarlakta települések gazdasági fejlődéséről sem beszélhetnénk, és a magyar–román együttélés új korszakának megteremtése is az RMDSZ nevéhez fűződik" – jelentette ki. Daniel Constantin, a Konzervatív Párt elnöke kijelentette: "Egyeztetéseink során sokkal nagyobb megértésre találtunk a magyar politikusoknál akkor, amikor a polgárok érdekeiről beszéltünk. A szövetség partnerünk volt akkor is, amikor közösen kormányoztunk, de most is, amikor nem ugyanazon az oldalon állunk. Mindig bebizonyította, hogy korrekt és megbízható partner". Schiffer András, a Lehet Más a Politika társelnöke úgy gondolta, "egy ilyen negyedszázad utáni újratervezésről az anyaországban is példát vehetnénk". Véleménye szerint "a romániai magyarság összekötő kapocs az egymásra utalt Románia és Magyarország között". Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke szerint "számunkra a párbeszédnek nem csak arról kell szólnia, hogy mit mond és mit akar a többség. Az is szempont kell hogy legyen, amit mi kisebbségként szeretnénk. Huszonöt évvel a rendszerváltás után azt látjuk, hogy a párbeszédek súlypontja egyre inkább abba az irányba tolódik el, hogy mit vár el tőlünk a többség, és hogy nekünk mit kell teljesítenünk. De bízom abban, hogy közös erővel át tudjuk törni ezt a falat" – mondta. Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy Romániában a kisebbségi nemzeti szimbólumok használatát megkérdőjelezik, és nemzetbiztonsági veszélyként tüntetik fel az autonómiatörekvéseket. "Ez elfogadhatatlan egy európai demokráciában. A többségnek meg kell értenie, hogy az autonómiatörekvések egyensúlyt jelentenek egy társadalomban, hiszen biztosítják azt, hogy az országban minden egyes közösség a saját ütemében fejlődjön, és ezáltal hatékonyan járul hozzá az ország gazdaságához" – fogalmazott. Dézsi Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka az elnökség üdvözletét tolmácsolta, és kiemelte: az újratervezés és a számvetés jelzi, hogy az RMDSZ elkötelezett, megújulni képes érdekképviselete a romániai magyarságnak. Gyerő Dávid főjegyző a Magyar Unitárius Egyház nevében, ugyanakkor az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének egykori tagjaként is köszöntötte a kongresszust, és kijelentette: a szövetség újratervezésében a történelmi magyar egyházakkal való stratégiai partnerségnek is jelen kell lennie. "Az RMDSZ nem áruló, az MPP nem egységbontó" – mondta Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke. Hangsúlyozta: a két politikai szervezet céljai közösek, még akkor is, ha az eszközök különböznek. "Készek vagyunk lezárni egy korszakot, a testvérharcnak vége. Ezzel a gondolattal indítottunk el egy folyamatot néhány éve, ez vezérelt bennünket akkor, amikor együttműködési szerződést írtunk alá". Véleménye szerint a hazai társadalom 25 év után problémákkal és frusztrációkkal teli, bűnbakkereső állapotban van. "Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk, hogy a magyar választók elfordulnak a közélettől" – hangsúlyozta Biró, aki szerint a hazai magyar közéletben egy dolgot mindig szem előtt kell tartani: a közös célokat. "Munkát és alázatot ígérek" Kelemen Hunor politikai beszámolóját követően az RMDSZ vezető politikusainak felszólalásai hangzottak el, amit politikai vita, illetve tisztújítás követett. – Munkára fel! Köszönöm a bizalmat! – mondta Kelemen Hunor az eredményhirdetés után. "Munkát ígérek, és azt kérem, hogy ebben a munkában legyetek a társaim. Alázatot ígérek, szolgálatot, és azt várom el, hogy együtt újítsuk meg politizálásunk módját. Azt ígérem, hogy a döntéseket együtt hozzuk meg, de azt kérem, hogy a közös döntéseink mellett álljunk ki valamennyien. Mindenkinek az igazára odafigyelek, de egyszerre nem fogunk tudni több úton haladni, többfelé beszélni. Meggyőződésem, hogy közösségünknek nem újabb és újabb politikai pártokra van szüksége, hanem egy nyitott, befogadó és megújulni képes szövetségre. Akkor leszünk sikeresek, ha hiszünk abban, amit csinálunk, ha kitartóak vagyunk, ha alázattal és megértéssel fordulunk a közösség valamennyi tagjához." A kongresszus második napján levetítették a szervezet negyedszázados történetét felelevenítő, az RMDSZ – 25 éve együtt című dokumentumfilmet, elfogadták az új alapszabályzatot. Kelemen Hunor szövetségi elnök Ezüsttulipán díjat nyújtott át közel 65 jelenlegi és egykori országos testületi vezetőnek a szervezetben kifejtett alkotó-, értékteremtő és közösségformáló munkájuk elismeréseként. Az RMDSZ elnöke szerint "egy társadalom, egy közösség életében a köszönet legalább annyira fontos, mint az elvégzett munka. Ezért is hasznos megállnunk egy pillanatra és meghálálnunk az embereknek azt, hogy azzá tették szövetségünket, ami ma, összetartották a szervezetet". Megvitatták és elfogadták azokat a programdokumentumokat, amelyek konkrét intézkedéseket tartalmaznak a következő időszakra. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2015. április 20.Agyondicsérték a meghívottak az RMDSZ-t a kolozsvári kongresszusonA politikai újratervezés szükségességének felismerése jegyében zajlik Kolozsváron az RMDSZ 12. tisztújító kongresszusa. A kincses városi Diákművelődési Házban pénteken délelőtt megkezdődött tanácskozás munkálatainak elején – sorrendben – felcsendült a magyar, a román és a székely himnusz, valamint az Örömóda. A magyar Himnuszt diszkréten, a székelyt már tele torokkal énekelték a küldöttek, ez azonban ezúttal valószínűleg nem vált ki szankciót a hatóságok részéről. Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke nagy derültséget keltett, amikor a meghívottak bemutatásakor „Emic" (kicsi – szerk. megj.) Bocként konferálta fel Kolozsvár polgármeserét, akit ráadásul Nagyvárad elöljárójaként említett. Kelemen Hunor megyénként sorolta fel és üdvözölte a küldötteket. A szövetségi elnök szerint az alakulat bebizonyította az elmúlt huszonöt évben, hogy lehet rá számítani, hogy egyensúlyteremtő tényező tud lenni, sőt szerinte kiváló aktor lehetne arra, hogy béke, egyetértés legyen a Kárpát-medencében. A politikus a rendezvény megnyitása előtt tett sajtónyilatkozatában úgy vélekedett: a kongresszusnak az az igazi tétje, hogy ,,megadja azt a lökést", amely szükséges a bizalom megőrzéséhez, megerősítéséhez, esetleg kiterjesztéséhez az erdélyi magyar közösség soraiban. Szerinte nem a célokat, az értékeket, hanem elsősorban a politizálás módját kell megváltoztatni, és sokkal több alázattal viseltetni a közösség és céljai iránt. Emil Boc – „Hunor elnök úrként" köszöntve az RMDSZ elnökét – megtiszteltetésnek nevezte, hogy a szövetség Erdély fővárosát választotta nagygyűlése helyszíneként. Az elöljáró olyan multikulturális városként mutatta be Kolozsvárt, ahol egyetértésben él egymás mellett román, magyar, német és más nemzetiségű polgár. Klaus Johannis államfő üzenetét Laurențiu-Mihai Ștefan elnöki tanácsos tolmácsolta. Az elnök szerint üdvözlendő és értkelendő, hogy a szövetség hozzájárult a romániai politikai stabilitáshoz, a többség és kisebbség közötti példás együttéléshez. „Nemzetiségüktől függetlenül a román állampolgárok teljesítményt, haladást várnak a politikai osztály vezetőitől" – hangsúlyozta túlságosan érdekfeszítő üzenetben nem bővelkedő üdvözletében Johannis. Victor Ponta magyarul is jó napot kívánt az RMDSZ-es tanácskozás résztvevőinek, bevallottan tanácsosa, Frunda György javaslatára. A miniszterelnök újfent a romániai magyarság egyetlen legitim képviselőjének nevezte az alakulatot, amely szerinte a választások alkalmából szerzett jogosítványt erre vonatkozóan. Ponta külön megköszönte az RMDSZ-szel folytatott kormányzás idején a kabinetében helyet foglalt magyar miniszterek munkáját. „Arra kérem önöket, hogy a következő 25 évben is őrizzék meg párbeszédképességüket, hiszen az elmúlt negyed évszázad bebizonyította, hogy a konfrontáció, a szélsőségesség nem vezet sehová. A párbeszéd az út és a megoldás" – hangsúlyozta a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Ponta sokatmondó megjegyzést tett, amikor közölte: a német nemzetiségű Klaus Johannis államfővé választása nyomán senki nem állíthatja, hogy Romániában diszkrimináció éri a nemzeti kisebbségeket. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes első körben Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta. A miniszterelnök külön megköszönte Kelemen Hunornak, hogy négyéves elnöki mandátuma idején partnerként dolgozhattak együtt nemzeti ügyekben. Már a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökeként Semjén az erdélyi magyar közösség sérelmeit sorolva bírálta a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar kara létrehozásának akadályozását, valamint azt, hogy a román belügyminisztérium nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az autonómiatörekvéseket. „Nem vagyunk kevesebbek egyetlen más nemzetnél sem, ha másoknak szabad, nekünk is szabad. Ha erről lemondanánk, azt fogadnánk el, hogy másodosztályú európai polgárok vagyunk" – utalt az önrendelkezési igényre a miniszterelnök-helyettes, a romániai magyar közösség képviselete letéteményesének nevezve az RMDSZ-t. Szerinte nemcsak rendezett, hanem bizalmi viszony van a szövetség és a magyar kormány között. Semjén úgy vélte, az RMDSZ természetszerű kapocs kell legyen Magyarország és Románia között, mivel román és magyar érdek az együttműködés. Különben a Fidesz részéről senki nem tette tiszteletét a kongresszuson. Egyébként a szövetség kongresszusainak forgatókönyvétől kissé eltérve a meghívottakat maga Kelemen Hunor konferálta fel, külön üdvözölve például, amikor a sok férfipolitikus után egy hölgynek is megadhatja a szót. Alina Gorghiu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke meggyőződésének adott hangot, miszerint a román állampolgárok nemzetiségüktől függetlenül másfajta politizálást, mércét várnak a hazai közszereplőktől. Szerinte a PNL-hez hasonlóan az RMDSZ is képes a választók által szorgalmazott változásra. „Amikor a politikai pártok kudarcot vallanak, maga a demokrácia vall kudarcot, és megnyílik a tér a szélsőséges, mérgező alakulatok előtt" – figyelmeztetett, bevallva: Victor Pontától eltérően egyetlen szót tud magyarul, ez pedig a szeretlek. Vasile Blaga, a PNL másik társelnöke először is gratulált az alapítása 25. évfordulóját ünneplő RMDSZ-nek „születésnapja" alkalmából. Az előtte szólókhoz hasonlóan Blaga is lerótta a tizteletköröket a szövetség előtt, megtéve a szokásos dicséreteket az alakulat hagyományos szavahihetősége, megbízhatósága kapcsán, sőt ahhoz is gratulálva, hogy a Kelemen vezette alakulat az egyetemes emberi jogokat tűzte zászlajára. Gorghiuval ellentétben Blaga nem kertelt, hanem felkérte az RMDSZ-t, hogy a PNL-lel közösen helyezzék el egy középtávú, tízéves politikai partnerség alapkövét. Mindez nem volt más, mint „felhívás keringőre", azaz a Ponta-kabinet megbuktatásának kísérletére. Blaga amúgy úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek nem kell kudarcként felfognia, miszerint a tavaly novemberi államfőválasztáson urnák elé járult erdélyi magyarok túlnyomó többsége Johannis neve mellé ütötte a pecsétet. Adorjáni Dezső, az erdélyi evangélikus-lutheránus egyház püspöke nem érkezett üres kézzel a kongresszusra. A 25. születésnapját ünneplő szövetség számára – elsősorban a szójáték kedvéért – szőttest, mégpedig háziszőttest, valamint géppel szőtt szövetet hozott, utóbbit látványosan szét is tépte. „Ne feledjük, mi nem egy politikai érdekszövetség vagyunk, hanem sajátos sorsközösség által öszeszőtt, ötvözött érdekközösség" – hívta fel a figyelmet az egyházi elöljáró. Adorjáni fontosnak tartotta emlékeztetni arra, hogy az RMDSZ képviselői 1992 októberében éppen Kolozsváron, a Szent Mihály templomban esküdtek fel az erdélyi magyar közösség érdekeinek érvényesítésére, az autonómiára. Hozzátette: az akkori eskü nem csupán feljogosítja, hanem kötelezi a szövetség politikusait ezeknek a céloknak a megvalósítására. Mario David, az Európai Néppárt alelnöke beszédében hangsúlyozta, a magyar közösség autonómiaigénye semmilyen formában nem veszélyezteti az ország biztonságát, teljes mértékben tiszteletben tartja az európai törvényeket, európai minát követ és a közösség megmaradását szolgálja. Călin Popescu-Tăriceanu, a nemrég alakult Liberális Reform Párt (PLR) és a bukaresti szenátus elnöke elöljáróban azzal kezdte, hogy odaszúrt Emil Boc polgármesternek, szerinte ugyanis a kommunista szellemiségét idézi, hogy a kincses város román elnevezése még mindig megőrizte a Cluj-Napoca összetételt. „Tudják, miért nem nevezik Konstancát Tomisnak is? Mert ott nincsenek magyarok" – jegyezte meg, felkérve Bocot, hogy a normalitás nevében a megyeszékhely térjen vissza a Cluj megnevezéshez. A volt kormányfő hálát adott annak, hogy a németekkel és zsidókkal ellentétben a Ceaușescu-diktatúrának nem sikerült kiárusítania a romániai magyarokat is, szerinte mindez elsősorban annak tudható be, hogy a Kádár János vezette kommunista Magyarországnak nem volt pénze megvásárolni őket. A politikus a populista, demagóg politizálást ostorozva egyformán bírálta régi ellenfelét, Traian Băsescu volt államfőt és a korrupcióellenes ügyészség hadjáratát is. Tăriceanu végszóként reményének adott hangot, miszerint az RMDSZ-szel közösen sikerül kiépíteni egy olyan Romániát, amelynek valamennyi polgára „ugyanolyan lojalitást tanúsít ama ország iránt, amelyben él." Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke a román politikai élet legállandóbb, legstabilabb szereplőjének nevezte a házigazda alakulatot, amely a román–magyar viszony megkerülhetetlen szereplőjévé is vált. „Az egész Kárpát-medence magyarsága számára mutat példát az RMDSZ összefogást követő politikája" – hangoztatta az ellenzéki politikus, Semjén Zsolthoz intézve szavait a megosztó politika megszüntetését szorgalmazva. Tóbiás szerint autonómia nélkül nincs kisebbségi jogérvényesítés, ennek jegyében fontosnak nevezte, hogy Magyarország és Románia rendezze viszonyát, és induljanak be a kétoldalú tárgyalások. Az anyaországi politikus azt kívánta a szövetségnek, hogy a következő évtizedekben „szervezzen, szerezze és tartsa meg a magyar emberek bizalmát és támogatását". Kelemen Hunor azzal köszönte meg a jókívánságokat, hogy az RMDSZ kész mindenben segíteni az MSZP-nek, „csak szóljon". Az utóbbi időben pártja alapítójával, a börtönbüntetését töltő Dan Voiculescu üzletember-politikussal hűvös viszonyt ápoló Daniel Constantin, a román Konzervatív Párt (PC) elnöke is „megvillogtatta" magyarnyelv-tudását, sok sikert kívánva „Hunornak". Nem szalasztotta el az alkalmat, hogy modellnek nevezze Romániát a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése terén, ennek kapcsán Kelemen később szkepticizmusát fejezte ki. A többek között Kós Károly Kiáltó szó című kiáltványából idéző Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke szerint az RMDSZ által meghirdetett újratervezés az anyaországi politika számára is követendő példa. Szerinte is összekötő kapocs az RMDSZ a két szomszédos ország között. „Románoknak és magyaroknak be kell látniuk, hogy az európaiság nem jelenti a hagyományok feladását. Az autonómia elemi igénye minden kisebbségnek, eszköz egy nemzeti kisebbség megmaradása szempontjából, éppen ezért az LMP támogatja az RMDSZ tavaly szeptemberben kidolgozott autonómiatervezetét" – jelentette ki Schiffer, aki a sepsiszentgyörgyi incidensre utalva megengedhetetlennek nevezte, hogy Európában bárkit megbüntessenek a magyar Himnusz elénekléséért. A zöldpárt vezetője ugyanakkor arra is megragadta az alkalmat, hogy felhívja a figyelmet a Tisza vízgyűjtő medencéjét is veszélyeztető verespataki ciántechnológiás bányaprojekt jelentette kockázatokra. „Nincs olyan pillanatnyi haszon, amelyért feláldozhatók a természeti értékek a globális társaságok nyomulása kedvéért" – szögezte le az ellenzéki politikus, román–magyar összefogást sürgetve a bányaterv gyakorlatba ültetésének megakadályozása, a ciántechnológia európai betiltása érdekében. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke az együttműködés, a közös fellépés fontosságát hangsúlyozta, szerinte ez a titka a „többség fala" áttörésének. A politikus megköszönte az RMDSZ-nek, hogy a szlovákiai magyar pártszakadás – a Most–Híd vegyespárt létrehozása – idején kiállt az MKP mellett. Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy európai ország belügyminisztériuma közbizonsági kockázatnak nyilvánítson egy olyan demokratikus, európai igényt, amelyet egy kisebbségi közösség megfogalmaz. Szerinte az RMDSZ nem csupán a romániai magyar közösség érdekvédelmi szervezete, hanem a Minority SafePack elnevezésű kezdeményezéssel vállalta, hogy harcba száll az Európai Unió valamennyi kisebbségi közösségének jogaiért. „A testvérharcnak vége, készek vagyunk lezárni egy korszakot" – szögezte le felszólalása elején Biró Zsolt. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint lényeges dolgokban az egységnek kell érvényesülnie. „Ma nem egymásnak kell feszülnünk, amikor a megmaradás a tét, amikor a kivándorlás mellett az itthon maradottak egzisztenciális problémákkal küszködnek, amikor jogainkat sárba tiporják" – fogalmazott a pártelnök. Biró szerint az RMDSZ felelős közösségi vezetőként érdekelt az együttműködésben. „Józan ész, magyar szolidaritás és felelősség a magyar közösség iránt – ezek a vezérelvek, melyek mentén dolgoznunk kell. Ebben a munkában az RMDSZ mindig számíthat a polgári pártra" – jelentette ki az RMDSZ-szel stratégiai partnerséget ápoló MPP elnöke. Egyébként a Dan Diaconescu fémjelezte román néppárthoz és a Jobbikhoz hasonlóan az RMDSZ kongresszusára nem hívták meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőjét sem. Krónika (Kolozsvár) 2015. július 24.Tusványos – Potápi: a cél az, hogy a vegyes házasságban született gyerekek is magyarok legyenekA 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen pénteki délelőtt Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár a magyarság demográfiai gondjaira utalva kijelentette: a cél az, hogy több magyar gyerek szülessen. A külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével rendezett fórumon az államtitkár a magyarság demográfiai gondjaira utalva kijelentette: a cél az, hogy a vegyes házasságban született gyermekek is kötődjenek a magyarsághoz. A szülőföldön való boldoguláshoz a magyar emberek gazdasági megerősítésére van szükség, ezért a magyar nemzetpolitika figyelmet fordít a magyar gazdasági szereplők megerősítésére is, hogy azok magyar embereket foglalkoztassanak és így is biztosítsanak magyar jövőt a szülőföldön – mutatott rá Potápi Árpád. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke elmondta: az ukrajnai konfliktus, az erőszak megjelenése Kárpátalján, a katonai sorozások súlyos helyzetbe sodorták az ott élő magyarságot, amelynek – becslése szerint – mintegy 15-20 százaléka elhagyta szülőföldjét az elmúlt egy évben. Ebben a helyzetben fontos, a szülőföldön való megmaradást bátorító segítségnek nevezte azt a magyarországi támogatást, amely a magyar pedagógusok bérkiegészítésében, a gyermekélelmezési programban és az önkormányzatok együttműködésében nyilvánul meg. Úgy vélte, van remény arra, hogy a decentralizációs folyamat során a magyarlakta térségek közös járásba kerüljenek, amely később akár szélesebb jogkörökkel is rendelkezhetne. A kárpátaljai magyarság meg akar maradni közösségként szülőföldjén, és reméli, hogy ez sikerül – zárta beszédét Brenzovics László. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint „nemzetpolitikai bravúr" volt, amikor a magyarság eljutott odáig, hogy Szerbia megkövette a világháború után kollektív bűnösnek minősített magyarságot és vezetője fejet hajtott az áldozatok emléke előtt. Rámutatott, a migráció a vajdasági magyarságnak is hatalmas gond, az a 70 ezer ember, aki bejött Magyarországra, a Vajdaságon haladt át. Pásztor István szerint a megoldás szempontjából a magyarság egymaga nem sokat tehet, a problémát nemzetközi szinten kell orvosolni, de a szerb-magyar határon felépülő kerítéstől a vajdasági magyarok azt remélik, hogy a migránsok elkerülik ezt a térséget. Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke elmondta, a bevándorlás a felvidéki magyarságot is érinti, mert a hat, menekülteket befogadó szlovákiai intézmény közül ötöt magyarlakta területeken alakítottak ki. Az MKP elnöke szerint Bősben most aláírásgyűjtés folyik ez ellen, mert akár biztonsági kockázatnak tekinthető, hogy 500 bevándorlót akarnak telepíteni az erőmű gátja mellé. Berényi József kifejezte reményét, hogy jövő márciusi parlamenti választások után, a zászlajára tűzött önkormányzati program növekvő támogatottsága nyomán már parlamenti pártként üdvözölhesse a székelyföldi szabadegyetem részvevőit. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, illetve Hordósi Dániel, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége alelnöke az általuk képviselt magyar közösségek számbeli sérülékenységét ecsetelte, utóbbi ennek érzékeltetésére ezt mondta: Tusványoson egy nap többen fordulnak meg, mint ahány magyar maradt (mintegy 14 ezer) Horvátországban. A házigazda Erdély képviseletében jelen lévő Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arról beszélt, hogy a közösség megmaradására és fejlődésére az autonómia a megoldás. Kitért a romániai közéletben jelen lévő korrupcióra, amelynek legfőbb ellenszerét az EMNP a föderális államszerkezetben, a regionalizmusban, a döntéshozatal közösségi szintre szállításában látja. Úgy vélte, az erdélyi magyarságnak a korrupcióval szemben kell „kerítést" emelnie. Azt mondta, nem szabad hagyni, hogy egyetlen magyart is ártatlanul hurcoljanak meg, viszont senki se bújjon az etnikai hovatartozása mögé, „amikor elviszi a DNA (a korrupcióellenes ügyészég), mert azért, mert valaki magyar, nem biztos, hogy ártatlan". A közönség soraiból érkezett kérdésre válaszolva a fórum végén Potápi Árpád elmondta, természetes, hogy a magyar nemzetbiztonsági kabinetet foglalkoztatja az ország szomszédságában zajló háború, amely a magyarságot is érinti. Leszögezte: a magyar közösségnek semmi köze a kelet-ukrajnai háborúhoz és Budapest számára fontos, hogy a kárpátaljai magyarokat ne vigyék be ebbe a konfliktusba. MTI Erdély.ma 2015. július 24.Antal Árpád az RMDSZ autonómiastatútumáról beszéltA székelyföldi autonómiastatútum szeptemberi benyújtásának lehetőségeiről, valamint a 2016-os önkormányzati választásokon való indulásáról beszélt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján, Sepsiszentgyörgyön. A 2016-os önkormányzati választások kérdésével még nem foglalkozik Antal Árpád, aki csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: még 11 hónap van hátra és addig még meg kell oldani a mindennapi problémákat, amelyekből Sepsiszentgyörgyön is van bőven. „Ami az én személyes jövőmet illeti, el fogom mondani döntésem nyilvánosan is, amikor itt lesz ideje” – utalt Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke által korábban tett azon kijelentésére, miszerint a szövetség berkeiben már a nyár folyamán elvégzik a szükséges elemzést helyi szinteken azt illetően: kire lehet számítani majd a jövő évi választásokon. Tisztességesnek tartja ugyanakkor a polgármester Kelemen azon kérését, amely alapján amennyiben valaki úgy dönt, hogy nem indul újabb mandátumért, meg kell jelölnie azt a személyt, aki az elkezdett munkát folytatni tudja. Kötelesség is ez, hiszen egy közösség bizalmat szavazott az adott személynek, aki akkor is felelősséggel tartozik a választók irányába, ha nem szeretné betölteni továbbra is ezt a szerepet – magyarázta Antal. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat RMDSZ-es képviselőinek munkájával különben elégedett az elöljáró, mint fogalmaz: jó csapat ez, hiszen kreatívak, tapasztaltak, fiatalok és a helyi társadalom minden nemzedékét és több szakmai ágazatát lefedő társaság. Az MPP és RMDSZ városi szervezetei közti lehetséges együttműködés kérdésére Antal úgy reagált: az önkormányzati tanácsüléseken hozott döntések 95 százaléka úgy történik, hogy azt minden párt képviselője megszavazza, hiszen azokat a város érdekeit figyelembe véve hozzák. A polgármester elmondta: nyitott úgy az MPP, mint az EMNP szervezeteivel is a közös együttműködésre. Az MPP által megszabott, a székelyföldi autonómiastatútum parlament elé terjesztésének szeptemberi határidejével kapcsolatban Antal elmagyarázta: a statútum egy olyan dokumentum, amely keretbe foglalja a székelyföldiek igényeit, s egységesíti a követeléseket úgy a belföldi, mint a külföldi kommunikáció szintjén is, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, mit is akarnak a székelyek. A véglegesítése pedig éppen ezért lenne fontos – vélekedik a polgármester. Ami a parlament elé való benyújtást illeti, a polgármester mérföldkőnek érezné, ha megtörténne, hiszen csak ezt követően lehet kijelenti: a dokumentum végérvényesen fel van vállalva. „A kontextus mindig rendkívül bonyolult, és sokan másképp értelmezik, hogy a környezetünkben végbemenő történések milyen hatással vannak a tevékenységeinkre” – részletezte Antal. Kiemelte, sokan próbálják azt a szerinte téves elméletet táplálni és kommunikálni a nyugati partnerek irányába, miszerint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke jó kapcsolatban van Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel, a székelyek jó kapcsolatban vannak Orbán Viktorral, szóval a székelyek azt teszik, amit Putyin mond. Ez nem segíti az autonómiastatútum ügyét, világossá kell tenni a nyugati partnerek irányába, hogy az elmélet téves, mivel a székelyföldiek problémáit megoldást Bukarestben kell keresni, és ott akkor lesz megoldás, amikor a nyugati partnerek is támogatják az ügyet – zárta gondolatait Antal Árpád. „Kötéllel fogott emberekkel nem lehet háborút nyerni” A kárpátaljai magyarokat sújtó nehézségekről beszámolva Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, hiába csökkent a minszki megállapodás után az ukrajnai harcokban elesettek száma, „ez a furcsa háború továbbra is nagy feszültségeket szül az itt élő magyarokban”. Hozzátette, Kárpátalján folytatódnak a behívások, besorozások – igaz, nehézségekkel, hiszen a mobilizáció végrehajtását jelentősen akadályozza, hogy külföldi munkavállalás miatt rengetegen elhagyták az országot. „Kötéllel fogott, képzetlen emberekkel amúgy sem lehet háborút nyerni” – jelentette ki. A munkácsi lövöldözésre térve úgy Brenzovics úgy vélekedett, a korábban a béke szigeteként ismert térséget feldúlták az illegálisan működő félkatonai, fegyveres alakulatok, amelyek annak ellenére működnek tovább, hogy a tragédia nyomán leváltották a megye vezetését, és átfogó tisztogatás zajlott a vámhivatalnál, illetve határőrségnél. „Petro Porosenko ukrán elnök fel akarja számolni ezeket a Jobb Szektorhoz hasonló szélsőséges szervezeteket, ezért belső Ukrajnából hoztak új vezetőket” – ismertette a nagyszámú közönséggel. A magyarok elvándorlására, illetve annak mérséklésére visszatérve Brenzovics abbéli örömének is hangot adott, hogy „van magyarországi segítség akkor, amikor a gazdasági válság által is felerősödött az országelhagyás”. Példaként említette a tanárok bérkiegészítését és az élelmezési programot, amelyek segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy csupán az elmúlt években 15–20 százalékkal megfogyatkozott ukrajnai magyarság fennmaradó része megmaradhasson szülőföldjén. Bevándorlás: a legnagyobb kihívás Azoknak a migránsoknak a 99 százaléka, akik Magyarországra mennek, azok Vajdaság magyarlakta területein keresztül vándorolnak – szolgált adatokkal Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. „Magyarország és a magyarság érdeke, hogy ezek a bevándorlók más utat keressenek. Ez a legnagyobb nemzetpolitikai kihívás, de nem kizárólag magyar, hanem olyan világprobléma is, amelyet a létrejöttének helyén lehetne csak kezelni. Kanizsán és Szabadkán a jelenlegi állapotokkal nem tudunk megbirkózni. Ami a kerítést illeti, a VMSZ elnökeként én voltam az egyetlen szerbiai politikus, aki kimondta, hogy erre szükség van” – emelte ki. Végvári harcok Szlovéniában A muravidéki magyarok helyzetéről Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke beszélt. „Nincs magyar iskolánk, egyházunk, végvári harcokat vívunk. Szükségünk van a magyar állam támogatására. A kultúra és hagyományok ápolása fontos, de ezek nem fogják megoldani a gondjainkat. Munkahelyteremtésre van szükség” – jelentette ki. Felvidéki magyarok a bevándorlók gyűrűjében „Kevésbé van a kezünkben a sorsunk, mint azt korábban gondoltuk” – indította felszólalását Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke. Problémaként említette, hogy Felvidék magyarlakta vidékeire kerül a legtöbb menekült, mivel ott létesítettek számukra táborokat. Andrej Kiska köztársasági elnöktől – akit a tavalyi választásokon meglehetősen nagy számban támogattak a szlovákiai magyarok – Berényi szerint azt várják el, hogy segítsen megtalálni a közös hangot a többséggel, vagy legalább tegyen azért, hogy vitázzanak a szlovákok a magyarokkal utóbbiak igényeiről. Megmenteni a horvátországi magyarokat Többen vannak egyetlen napon Tusványoson, mint ahány magyar él Horvátországban – közölte Hordósi Dániel, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke. „Vészesen fogyunk” – vázolta a hasonlóságot a többi, külhoni magyarok lakta vidékekkel. „A magyar kormány tanügyi támogatása nagyon fontos, de ha egy magyarokat foglalkoztató gyárral akár ötven főnek munkát tudnánk adni, megmentenénk az egész kisebbséget, megakadályoznánk az elvándorlást” – vélte. A korrupt országból szövetségi államot A Romániát sújtó, átitató korrupcióról beszélt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. „Túlközpontosított, korrupt országban élünk. Szövetségi államra van szükség, azon belül pedig autonómiára – ez az egyetlen, a jelenlegi helyzetből kivezető út” – hangsúlyozta. Szerinte az általános korrupció a magyarokat is sújtja. „Ez nem csak RMDSZ-es belügy. Kötelező segítenünk nekik, hogy megszabaduljanak a korrupt politikusaitól. Vannak, akiket meg kell védeni, de tegyük hozzá, valaki azért, mert magyar, nem biztos, hogy ártatlan” – osztotta meg véleményét. A jövő évi helyhatósági választásokkal kapcsolatban közölte, „a közösség, és nem egy párt képviselete fontos”, majd hozzátette, „az EMNP önállóan indul, nem köt országos szövetséget” – ilyenre kizárólag helyi szinten kerülhet sor, „ha a közösség érdeke megköveteli”. Bencze Melinda Székelyhon.ro 2015. július 27.Hét vezér – hány irány? (Tusványos – magyar nemzetpolitika)A kérdőjelekkel megtűzdelt című nemzetpolitikai kerekasztal – Hét vezér, egy irány? Merre visszük végzetünk? – résztvevői, bár a kérdésekre egyértelmű választ nem adtak, abban átfogó helyzetértékeléseikből leszűrhető volt, hogy a magyar nemzetpolitikában van egy fősodor, amelynek egyik fő rendezői elvét Budapesten határozzák meg. Mindazonáltal nemhogy megoldódna vagy javulna helyzetük, hanem – a geopolitikai helyzet alakulása miatt is – egyre nehezebb sorba kerülnek az elszakított területek magyar közösségei. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő moderálása mellett Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár az elmúlt esztendő törekvéseit, fő irányvonalait, illetve megvalósításait vázolta. „Árpád vezér”, ahogy a résztvevők némelyike utalt a kerekasztal címére, az egyszerűsített honosítást nevezte a nemzetpolitika alapjának – friss hír, hogy 750 ezren kérték, 700 ezren már meg is kapták a magyar állampolgárságot –, de a történelmünk nagyjairól elnevezett programok is – mint a Kőrösi Csoma Sándor-, a Mikes Kelemen- vagy a most induló Petőfi-program – az identitás erősítését, a Kárpát-medencei magyar–magyar kapcsolatok létrejöttét célozzák. Hogy ne végezzen senki középiskolát Magyarországon úgy, hogy nem volt legalább egyszer egy külhoni magyar közösségben – emelt ki egy példát az államtitkár. De fontosak a meghirdetett tematikus évek – a napokban épp a külhoni szakképzés évének előkészületei zárultak, hamarosan elindul a tényleges megvalósítása, s ez jelzi is a gazdasági megerősödés felé irányuló szemléletváltást –, és a politikai párbeszéd intézményeinek hatékony működtetése – Magyar Állandó Értekezlet, Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, Magyar Diaszpóra Tanács –, illetve a társadalmi szervezetek megerősítése is fontos törekvés. Potápi Árpád a legnagyobb problémának a magyarság számbeli fogyását nevezte, így a nemzetpolitika célja röviden úgy fogalmazható meg: minél több magyar gyermek szülessen és járjon magyar iskolába. Háború és megbékélés Brenzovics László (elnök, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), mintha ezt kívánta volna illusztrálni, az ukrajnai „furcsa háború”, illetve „befagyott konfliktus” egyenes következményeként szögezte le, hogy a kárpátaljai magyarság 15–20 százaléka hagyta el otthonát. A politikus röviden vázolta a magánhadseregeket még mindig toleráló ukrajnai helyzetet, majd szólt azokról a politikai törekvésekről (alkotmányos reform, októberi helyhatósági választások), amelyek során, bár nem sok eséllyel, de érvényt kívánnak szerezni a magyar közösség érdekeinek. Megvalósításokban kissé gazdagabb helyzetképet vázolt fel Pásztor István (elnök, Vajdasági Magyar Szövetség), aki a korábban elképzelhetetlennek tűnő szerb–magyar megbékélést emelte ki, amely eltörölte a három vajdasági falu kollektív bűnösségét, olyan civilizációs lépés történt meg, amelyre más elszakított területeken is elengedhetetlenül szükség volna. Ez nem csupán a második világháború végén történt események általános feltárását tette lehetővé (ami befejezéséhez közeledik), hanem közös kormányülésekben és a két ország általános közeledésében is megnyilvánult. Sőt, a magyar határzár felállítása sem okozott különösebb politikai feszültséget a két ország között. Ami a bevándorlási hullám fizikai megfékezését szolgáló kerítést illeti, a politikus szerint a vajdasági magyar közösség érdeke, hogy megépüljön. Végvári harcosok Végvári harcosok vagyunk a nyelvi határ megőrzéséért – fogalmazott Horváth Ferenc (elnök, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), aki a szlovéniai magyar közösség legnagyobb gondjának a húsz százalék fölötti munkanélküliséget (elvándorlás), a magyar iskolák hiányát nevezte (a kétnyelvű iskolai modell az asszimiláció melegágya lett, önálló magyar iskolák működtetésére pedig már nincs elegendő erő). Legnagyobb tervük ezért egy tan- és mintagazdaság megteremtése, amelyre, úgy néz ki, először a közösség történetében a szlovén regionális fejlesztési program is juttat forrást, de a magyarországi támogatásra is nagy szükség van. A megbékélés tekintetében itt is történt előrelépés, az 1945-ben elhurcolt magyarok emlékére állított kopjafát a két ország magas állami vezetői közösen leplezték le. Hasonló gondokkal küzdenek a horvátországi magyarok is – derült ki Hordósi Dániel (alelnök, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) beszámolójából. A 14 ezer főre tehető közösség (a szabadegyetemen két nap alatt fordult meg ennyi résztvevő) a Gyurcsány-érához hasonló politikai közegben (ott is „elkurták”) vesztésre áll. Az oktatás támogatása mellett magyar befektetőket várnak a horvátországi magyarok. Legalább egy kerítésgyárat építsenek, hogy ötven család megélhetéshez jusson a magyarok lakta térség magas munkanélkülisége közepette – mondta az előadó, utalva arra is, hogy a magyar–szerb határzár várhatóan arra irányítja majd a menekültáradatot. Önkormányzatiság és/vagy autonómia Berényi József (elnök, Magyar Közösség Pártja) a Felvidéket is érintő bevándorlási hullám következményeit taglalta. Ott nem az átvonuló, hanem a bővülő menekülttáborok keltik a feszültséget, hiszen a hat szlovákiai intézményből négy a magyarok lakta területen fekszik. Most éppen Bősön akarnak egyet nyitni, ott, ahol a nagy dunai vízi erőmű bármikor terroristafenyegetés áldozata lehet. De Szlovákiát sújtotta a görög válság is, ugyanis az állam mintegy hárommilliárd euróért vállalt kezességet. A magyarságot közvetlenül érintő kérdések közül Berényi a magyar iskolák megmentését emelte ki elsőként, hiszen a 260 intézményből már tavaly 110-et fenntarthatósági okok miatt be kellett volna zárni, de sikerült egy év haladékot nyerni. A helyhatósági választásokat sikerként könyvelte el az MKP elnöke, a jövő évi parlamenti választásokra pedig nyitott listával, de önállóan készülnek, a cél a bejutás a szlovák parlamentbe, de fontos a jelenlegi kormány leváltása is. Végre elkészült a felvidéki autonómiát – azaz a helyi önkormányzatok nagyobb önállóságát biztosító koncepció, illetve törvénytervezet, hiszen Szlovákiában az autonómiával kezdődő tervezeteknek nincs esélyük. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke aktuális bejelentést tett a fórum sorrendben utolsó felszólalójaként. Szilágyi Zsolt kijelentette, hogy pártja az Országos Választmány döntése nyomán önállóan indul a jövő évi helyhatósági választásokon. A szervezet törekvéseit három pontba sűrítette: első az autonómia, illetve az új, az államfőválasztáson bemutatott, Románia föderatív állammá való átalakítását célzó program (stratégiai partnerség több szervezettel), a második az állami közigazgatás részévé vált korrupció elleni küzdelem, hiszen a jelenség biztonságpolitikai kockázatot is jelent (amelyben egyes magyar politikusok is benne vannak), a harmadik az erősebb magyar képviselet megteremtése (összefogás, párbeszéd, egymás elfogadása). Ferencz Csaba Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. október 6.Az aradi vértanúk emléknapja1849. október 6-án érte el tetőpontját az 1848–1849-es szabadságharc megtorlása. Aradon ezen a napon végeztek ki tizenhárom honvédtisztet, ugyanakkor Pesten gróf Batthyány Lajost, az első felelős miniszterelnököt. A nemzeti gyásznapon a vértanúkra emlékezik a magyarság. Volt, ahol már vasárnap vagy tegnap tartottak megemlékezést. Aradon 1849. szeptember 26-án tizenhárom tábornokot és egy ezredest (Lázár Vilmost, aki szintén önálló seregtestet irányított) ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár András, Ferenc József egykori lovaglómesterének büntetését az utolsó pillanatban börtönre változtatták. Az ítéletet október 6-án hajtották végre, akkor végezték ki a 13 főtisztet: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. A golyó általi halálra „kegyelmezett” Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt a vár északi sáncában hajnalban lőtték agyon, a többi elítéltet ezt követően a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel. Elrettentésül a holttesteket estig az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáróhellyé vált. Aradon 1850 februárjáig még három honvédtisztet végeztek ki, Ormai Norbert honvéd ezredest, Kazinczy Lajos honvéd ezredest (Kazinczy Ferenc fiát) és Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagyot azért nem végezték ki, mert a fogságban megtébolyodott, és a várbörtönben meghalt. A szabadságharc utáni megtorlások során hozzávetőleg 500 halálos ítéletet hoztak, és mintegy 110-et hajtottak végre. Az emigránsokat „in effigie” végezték ki, azaz nevüket az akasztófára szögelték. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a hatáskörét túllépő Haynaut. A magyar kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Az aradi tizenhármak állhatatossága és emberi ereje példamutató kell hogy legyen a felvidéki magyarságnak ahhoz, hogy választ tudjon adni a kihívásokra – jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke vasárnap Révkomáromban a városi művelődési központban rendezett megemlékezésen. A pártelnök óriási emberi teljesítménynek nevezte a szabadságharc legfőbb katonai vezetőinek azon döntését, hogy – bár lehetőségük lett volna rá – mégsem menekültek el, vállalták a halált, így alacsonyabb rangú katonák egész sorának az életét mentették meg azzal, hogy a hatalom nem rajtuk hajtotta végre tervezett retorzióit. Mindegyikük férfiasan helytállt, mindegyikük óriási emberi erőről tett tanúbizonyságot – jelentette ki. A politikus kihívásként említette a felvidéki magyar oktatásügyet kedvezőtlenül érintő mai folyamatokat. Hangsúlyozta: a felvidéki magyarság jövője a kultúrájában és az oktatásban fogalmazódik meg, s a közösségnek ezért össze kell fognia iskolái érdekében, és az aradi vértanúk emberi erejét és állhatatosságát felmutatva nemet kell mondania iskolái bezárására. Vértanúink cselekedetei, becsületességük, emberi tartásuk a mai kor embere számára is zsinórmértékül szolgál – mondta Kun Szabó István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára tegnap a budapesti Március 15. téren a Hátrahagyottak emlékezete című szabadtéri kiállítás megnyitóján. Hozzátette: a forradalom és szabadságharc véráztatta csataterein és ütközeteiben a halál árnyékában egy új szabadságért küzdeni akaró és azért harcolni képes nemzet született. Kijelentette, meg kell emlékezni az aradi vértanúk hozzátartozóiról is, hisz ők a feldolgozhatatlan veszteségüket követően céltudatosan továbbvitték az 1848–49-es szabadságharc legfőbb mozgatórugóját: a magyar szabadság mellett tett hitet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. december 15.Civil mozgalom a 19. században: a Kolozsvári SzépítőegyletA polgári társadalom egyik jellegzetes szervezkedési formája az egyletekbe tömörülés. Az egyletek szolgálhatnak csak szórakozást, de többnyire valamilyen közös cél érdekében jönnek létre. Leggyakrabban olyan feladatokra vállalkoznak, amelyeket az állam, a hatóság nem akar vagy nem tud elvégezni. Erdélyben az 1870-es és 1880-as években lendült fel az egyletszervezés. Ekkorra vált világossá, hogy az 1867-es kiegyezéssel létrejött államhatalom milyen vonatkozásokat hanyagol el, hol hárulnak feladatok a civil társadalomra. Kolozsvár többtucatnyi egyletének egyik legérdekesebbje a Szépítőegylet. A kolozsvári egyletalapítások élenjárója hilibi Haller Károly (1836–1911) jogászprofesszor volt. Bár Nagyszebenben született, s Szatmáron végezte iskoláit, majd szülővárosában a német jogakadémiát, már 1863-ban Kolozsvári lakos lett, mint az itt megnyitott Királyi Jogakadémia professzora. Feleségül vette Mikó Lőrinc unitárius jogtanár Róza lányát, s ezzel beilleszkedett az itteni társadalmi életbe. (Második felesége Szentkirályi Zsigmondnak, a kiegyezés utáni első polgármesternek Gizella lánya volt.) 1865-ben megválasztották a városi százas tanácsba centumpáternek, azután a városi közgyűlésnek lett tagja, összesen 45 évig vett részt a városvezetésben, s közben 1884–1886-ban a polgármesteri széket is betöltötte. Mikor 1909. november 20-án lemondott a közgyűlési tagságról, egyhangúlag Kolozsvár díszpolgárául választották. Nem lehet minden városi ügy megoldását a hatóságoktól várni Haller nevéhez fűződik a Sétatér Egylet (1865), a Tornavívó Egylet (1867), a Lövészegylet (1869), az Erdély(részi) Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE, 1885), az Unió Szabadkőműves Páholy (1886), a Kerékpáros Egylet (1890) és az Önkéntes Mentőegylet (1891) megalapítása. Ebbe a sorba illeszkedik be a Kolozsvári Szépítőegylet is. Haller ötlete volt 1883 nyarán egy városi szépítőegylet alakítása. 1883. június 17-ére hívta össze a városháza közgyűlési termébe mindazokat, akik szívügyüknek tartották, hogy „más nagyobb városok példájára városunk utcái, közterei és közelebbi környéke, a közegészség és a modern ízlés követelményeinek megfelelőleg terv- és korszerűen szépíttessenek”. Az ülésterem megtelt városi tekintélyes polgárokkal, ami körülbelül százas létszámot jelentett. Haller nyitotta meg a tanácskozást, amelynek elnökéül közfelkiáltással őt választották, jegyzőjéül pedig Hegedüs István református tanárt (utóbb az egyetemen professzor). Haller kifejtette, hogy nem lehet minden városi ügy megoldását a hatóságoktól várni, „társadalmi mozgalommal kell a hiányokat pótolni”. Ő a grazi és nagyszebeni hasonló jellegű egyesületek szabályzatainak felhasználásával néhány alapelvet megfogalmazott, s azokat az értekezlet elé tárta. Többen hozzászóltak a kérdéshez, kiegészítéseket javasoltak. Végül egy kilenctagú alapszabály készítő bizottságot hoztak létre. Ennek elnöke Haller Károly lett, tagjai pedig Groisz Gusztáv jogtanár, Hegedüs István, Szvacsina Géza városi tanácsos (később polgármester), Kőváry László történész, Gámán Zsigmond iparkamarai titkár, Pákei Lajos főmérnök, Sigmond Dezső országgyűlési képviselő, Berényi József vasúti főtisztviselő. Jó két hónap múlva a sajtó közli a városszépítő egylet 12 paragrafusos alapszabály-tervezetét Haller, Hegedüs és Szvacsina aláírásával. Az egyesület itteni megnevezése Kolozsvári Városszépítő Egylet. Célja: „A város köztereinek és utcáinak szépítése”. Az egylet a szépítést a városvezetés jóváhagyásával végzi, magánosoknál viszont erkölcsi befolyását használja fel. Az egylet tagjai lehetnek alapító tagok (50 Ft befizetésével) és rendes tagok (2 Ft). Az egyletet a közgyűlés, illetve az igazgató választmány vezeti. A közgyűlést minden évben októberben hívják össze, szükség esetén rendkívüli közgyűlést is összehívhat a választmány. A közgyűlésen évi jelentés hangzik el, meghallgatják a pénztári elszámolást, az egyleti tagok javaslatokat tehetnek, sor kerülhet az alapszabályok módosítására, s dönthetnek az egylet feloszlatása felől. A határozatokat viszonylagos szótöbbséggel hozzák. Az egylet tisztviselőit, az elnököt, a választmányi tagokat és a választmányhoz nem tartozó háromtagú számadásvizsgáló bizottságot a közgyűlés választja. A választmány az elnökből, pénztárnokból, jegyzőből és 18 választmányi tagból áll, mandátumuk hároméves. A választmány saját ügyrendjét maga állapítja meg. Az egyletet mindig az elnök képviseli, s a közgyűlésnek felelős tetteiért. Az egylet feloszlatását az összehívott rendkívüli közgyűlésen a tagok legalább kétharmadának többsége mondhatja ki, ebben az esetben az egylet vagyona a város tulajdonába megy át. Ezt az elég kezdetleges alapszabály-tervezetet minden bizonnyal megvitatták és tökéletesítették, s végül felküldték a Belügyminisztériumba. Az rendszerint észrevételekkel visszaküldte. A megfelelő átdolgozás után az Alapszabály megkapja a Belügyminisztérium jóváhagyását s az egylet a működési engedélyt. Szabadság (Kolozsvár) 2016. március 3.Kelemen Hunor az MKP-nak kampányol (Parlamenti választások Szlovákiában)Bízunk benne, hogy a március 5-ei szlovákiai parlamenti választásokon a Magyar Közösség Pártja (MKP) megerősíti azt a Kárpát-medencei magyar képviseletet, amely Erdélyben és Vajdaságban erős, és amelynek a Felvidéken is ismét erőssé kell válnia – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap Pozsonyban. Az RMDSZ elnöke erről azt követően beszélt, hogy a külhoni magyar közösségek összefogásáról egyeztetett Berényi Józseffel, az MKP elnökével. Kelemen Hunor elmondta: a Magyarország határain túl számbeli kisebbségben élő magyar közösségeknek hasonlóak a gondjaik és céljaik is. „Szülőföldünkön akarunk maradni, jövőt akarunk építeni (...), és úgy szeretnénk élni, hogy megőrizhessük identitásunkat” – emelte ki, hozzátéve: ehhez sok mindenre szükségük van az érintett közösségeknek, de leginkább arra, hogy a döntéshozatali helyeken meglegyen a képviseletük. Hangsúlyozta: mindezért arra akarja buzdítani a felvidéki magyarokat, hogy menjenek el szavazni, és válasszák az MKP jelöltjeit. Berényi József azt mondta: Kelemen Hunor látogatása azt igazolja, hogy a szombati választások eredményeire nemcsak Pozsonyban, hanem az egész Kárpát-medencében figyelnek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 3.Erős erdélyi és felvidéki magyar képviseletet!Bízunk benne, hogy a március 5-i szlovákiai parlamenti választásokon a Magyar Közösség Pártja (MKP) megerősíti azt a Kárpát-medencei magyar képviseletet, amely Erdélyben és Vajdaságban erős, és amelynek a Felvidéken is ismét erőssé kell válnia – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán Pozsonyban újságírók előtt. Az RMDSZ elnöke erről azt követően beszélt, hogy a külhoni magyar közösségek összefogásáról egyeztetett Berényi Józseffel, az MKP elnökével. Kelemen Hunor elmondta: a Magyarország határain túl számbeli kisebbségben élő magyar közösségeknek hasonlóak a gondjai és céljai is. „Szülőföldünkön akarunk maradni, jövőt akarunk építeni (...), és úgy szeretnénk élni, hogy megőrizhessük identitásunkat” – emelte ki a politikus. Hozzátette: ehhez sok mindenre szüksége van az érintett közösségeknek, de leginkább arra, hogy a döntéshozatali helyeken meglegyen a képviselete. Hangsúlyozta: mindezért arra akarja buzdítani a felvidéki magyarokat, hogy menjenek el szavazni és válasszák az MKP jelöltjeit. Szabadság (Kolozsvár) 2016. május 9.Vincze Loránt: az erdélyi magyarok nem élnek jó időketA Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) május 6–8. között tartotta közgyűlését Stockholmban, amelyen húsz ország magyar szervezeteinek képviselői vettek részt. A nyugati diaszpóra mellett a Kárpát-medencei magyar szervezetek és az anyaország képviselői is jelen voltak. Az RMDSZ-t a tanácskozáson Vincze Loránt külügyi titkár képviselte. A találkozó alkalmat adott a Kárpát-medencei magyar kisebbségek és a nyugat-európai magyar diaszpóra közti párbeszédre, az együttműködés kereteinek megvitatására. Vincze Loránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára az aktuális erdélyi helyzetről, a közeledő romániai választásokról és az európai kisebbségvédelem lehetőségeiről osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. A romániai magyarság helyzetéről elmondta: „Erdélyben nem élünk jó időket: nemhogy a jogaink bővítése, a közösségi jogok elfogadtatása nincsen terítéken, hanem 26 évvel a rendszerváltás után rá kellett ébrednünk arra, hogy a román nemzetállam a megszerzett jogokat és a közösség biztonságát veszélyezteti." Felsorolta a magyar közösséget ért jogfosztások és sérelmek egy részét, a nyelvi jogok hiányos alkalmazását, a MOGYE rendezetlen ügyét, a visszaszolgáltatás hiányosságait, a közösségi szimbólumok elleni támadásokat és a magyar vezetők ellen indított valóságos hajtóvadászatot. „Nemcsak Erdélyben és a Kárpát-medencében vannak nehéz helyzetben a magyar közösségek, Európában sem biztató az őshonos kisebbségek helyzete" – váltott az európai kisebbségvédelem témakörére a FUEN alelnöke. Közölte: nem hisz abban, hogy a menekültkérdésből előnyt lehetne kovácsolni az őshonos kisebbségek javára, mert egyszerűen hiányzik az összefüggés: „amíg a bevándorlók esetében gyors integrációra volna szükség a befogadó társadalmakban, az őshonos közösségek létérdeke a megmaradás és az önálló intézményrendszer felépítése." Véleménye szerint, ha nem hasonlóak a problémák, a megoldás sem lehet közös. Vincze Loránt úgy véli, hogy az Uniónak szavatolnia kell a megszerzett kisebbségi jogokat és bátorítania a bevált kisebbségvédelmi gyakorlatokat. „Nyilvánvaló, hogy nem kifejezetten uniós kompetencia a kisebbségvédelem, de ezt az érvelést nem fogadjuk el, ezen változtatni kell" – fogalmazott. Pontosan a hatáskörök tágabb értelmezésére és ezáltal egy európai kisebbségvédelmi rendszer felépítésére tett javaslatot az RMDSZ és partnerei a Minority SafePack-kel, amelyet a Bizottság elutasított ugyan, de a kezdeményezők fellebbezését heteken belül tárgyalni fogja az EU Törvényszéke. Végezetül, a közelgő romániai választásokkal kapcsolatban a külügyi titkár a nagyszámú hallgatóságnak elmondta: az RMDSZ megőrzi majd súlyát az önkormányzatokban, biztosítva a közösség helyi érdekképviseletét. Vincze Loránt reményét fejezte ki, hogy a Szövetség az őszi parlamenti választásokat követően erős parlamenti képviselettel rendelkezik majd. Egyúttal a közösségi szolidaritás jegyében arra kérte a nyugat-európai magyar szervezetek képviselőit, hogy tájékoztassák a diaszpórában élő erdélyi magyarokat a levélben történő választás lehetőségéről, az ehhez kapcsolódó regisztrációs folyamatról. A NYEOMSZSZ részéről Deák Ernő elnök köszöntötte a meghívottakat. Előadást tartott Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár és Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója. A Kárpát-medencei magyar közösségek képviseletében az RMDSZ képviselője mellett felszólalt még Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja leköszönő elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke. A fórumot Szili Katalin miniszterelnöki megbízott moderálta. (rmdsz tájékoztató) Transindex.ro 2016. július 1.A nemzetpolitika kérdéseiről tanácskoztak határon túli magyar politikusok a felsőszinevéri Kárpátaljai Nyári SzabadegyetemenA külhoni magyar közösségek helyzetével kapcsolatos nemzetpolitikai kérdéseket vitattak meg a határon túli magyar szervezetek vezetői és magyarországi szakértők a XXIV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem második napján, pénteken Felsőszinevéren. A Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett rendezvény nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője elmondta, jelenleg nem tudható a kárpátaljai magyarság pontos lélekszáma, mert a legutóbbi népszámlálás 2001-ben volt Ukrajnában, és az ország egészére jellemző elvándorlás a kárpátaljai magyarokat is érintette. Örvendetes viszont, hogy nem következett be a kárpátaljai magyarok tömeges menekülése az ukrán válság csúcspontján, amire sokan számítottak - tette hozzá. A KMKSZ elnöke fontosnak nevezte az általa vezetett szervezet és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közötti megállapodást a tavaly őszi ukrajnai helyhatósági választások előtt. Mint mondta, az összefogásnak köszönhetően megerősödött a kárpátaljai magyarság politikai érdekképviselete a különböző szintű önkormányzatokban, sikerült erős magyar frakciót létrehozni és fontos pozíciókhoz jutni a megyei tanácsban (közgyűlésben). Szerinte azért is fontos volt a megállapodás, mert a magyar választók a korábbi választásokon ukrán pártok mögé kezdtek felsorakozni. Brenzovics László kiemelkedő fontosságúként értékelte a magyar kormány támogatását, amelynek köszönhetően sikerül működőképes állapotban tartani a kárpátaljai magyar intézményrendszert. A politikus szerint a kárpátaljai magyarság problémáinak megoldásához rendezni kellene a nemzetiségek helyzetét Ukrajnában. A KMKSZ elnöke kifejtette: a tapasztalat azt mutatja, hogy a kárpátaljai magyarság akkor tudja legjobban érvényesíteni az érdekeit, amikor arányához mérten felülreprezentált a különböző szintű önkormányzatokban. Ennek eléréséhez a magyar választók magas részvételi aránya szükséges a voksolások során - emlékeztetett. Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökségi tagja egyebek mellett kifejtette: a statisztikai adatok is jelzik, hogy a szlovákiai magyarság egyik legnagyobb problémája az asszimiláció és az elvándorlás, 17 fővel fogynak a magyarok naponta. Ezzel a ténnyel szembe kell nézni, a fő cél e folyamat megállítása, majd visszafordítása - tette hozzá. Úgy vélte, a problémákat nem szabad sem véka alá rejteni, sem kozmetikázni. Az MKP sikertelen választási szerepléseivel kapcsolatban kifejtette: a gond ott van, hogy a szlovákiai magyarság körében vegyes, "szlovmagy" identitás alakult ki. Szerinte ennek a jelenségnek köszönhető a párt alulmAradása a választásokon. Változtatni kell ezen a helyzeten, vissza kell hozni a magyar választókat, ami azért is lehetséges, mert a Most-Híd vegyes párt veszített a lendületéből - mondta Berényi József. A romániai magyarság helyzetét elemezve Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke a legutóbbi romániai helyhatósági választásokról szólva kifejtette: a romániai közállapotokat jellemzi és a korrupció elleni kampányhoz való ambivalens viszonyt jelzi, hogy az EMNP Tiszta lappal elnevezésű kampánya nem volt sikeres, jóllehet a párt megőrizte mandátumait, pozícióit. A magyar nemzetpolitikai tézissel kapcsolatban, amely szerint egyben kell tartani az etnikai szavazóbázist, az EMNP alelnöke elmondta, hogy a legutóbbi választáson a magyar szervezetek 107 ezer szavazattal kaptak kevesebbet, mint négy évvel korábban. Szerinte ennek magyarázata az egész Romániára jellemző alacsony választási részvétel. Az etnikai pártok célja az, hogy egyben tartsák a szavazóbázisukat, amely folyamatosan olvad - emlékeztetett, megjegyezve, hogy az EMNP véleménye szerint nem lehet egy tömbben tartani a nemzeti szavazóbázist, minimum két tömb kell. Ugyanakkor a kisebbségi társadalom nehezen viseli el a politikai pluralizmust, holott joga van hozzá, sőt hasznos is lehet számára - fejtette ki. Azon kell dolgoznunk, hogy a pluralizmus elfogadható legyen, mert egy tömbben nem lehet összetartani az etnikai szavazókat - emlékeztetett Toró T. Tibor. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő, a Magyar Művészeti Akadémia főosztályvezetője előadásában hangsúlyozta, a külhoni magyar közösségek fogyását az identitás megerősítésével lehet megállítani. A nemzetpolitikának a célkeresztjében is az identitás, az identitáserősítés áll, mert csak ezáltal lehet megerősíteni a külhoni magyar közösségeket - emelte ki. Rámutatott: az identitásnak sok eleme van, és a nemzetpolitika ezeket próbálja felerősíteni a külhoni közösségeknek juttatott oktatási, kulturális és újabban a gazdasági támogatással. A szakértő úgy vélte, az előrejutáshoz meg kell vizsgálni minden egyes területet, hogy ott milyen módon lehet segíteni. Hozzátette: a magyar nemzet egységéről beszélünk ugyan, de látnunk kell, hogy különböző országokba szétszakítva különböző körülmények között élnek a magyar közösségek. Ha azt akarjuk elérni, hogy egységesen gondolkodó, egységes identitású magyar nemzetről beszélhessünk, akkor ezekben a közösségekben különböző problémákra kell megtalálni azokat a válaszokat, amelyek egy irányba mutatnak - mondta. Répás Zsuzsanna az egyes magyar közösségekben megjelent identitásproblémák kapcsán hangsúlyozta, hogy van remény a negatív tendencia visszafordítására. Pozitív példaként említette, hogy az egész Kárpát-medence összefogott a válsághelyzetbe került kárpátaljai magyarság megsegítése érdekében, és ennek is köszönhetően "ma pluszt jelent magyarnak lenni Kárpátalján". Varga Béla MTI 2016. július 5.Martfeszt, IV. Martosi SzabadegyetemMartfeszt, IV. Martosi Szabadegyetem“Színezzük újra Felvidéket! - Július 6-tól 10-ig az év legjobb 5 napja Martoson, a Feszty-parkban. 120 óra tömény szórakozás, koncertek, bulik, előadások, játékok és még sok érdekesség.” – hirdetik a fesztivál szervezői. Részletes program itt: https://martosiszabadegyetem.sk/ - A rendezvény fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A MartFeszt negyedik évada is színes és tartalmas szórakozást ígér, ugyanakkor kiváló lehetőséget teremt az együttgondolkodásra, a felvidéki jövőkép kialakítására. A zenei program a legkiválóbb hazai és magyarországi előadókat vonultatja fel, a szabadegyetem pedig fajsúlyos problémák felvetését és kibontását jelenti, mindezt a nyárhoz illő kötetlen formában. Idén két tematikus nap is szerepel a programban, július 7-én, csütörtökön Feszty-emléknapot tartanak, pénteken a Széchenyi Emlékév keretében „a legnagyobb magyar” előtt tisztelgünk. „Széchenyi kora és szellemi hagyatéka” megismerése mellett azt is megtudhatjuk, „Hogyan vélekedett Széchenyi a pálinkáról”. A nemzetpolitika mindig is kiemelt téma volt a MartFeszten. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárral, Kelemen Hunorral (RMDSZ), Pásztor Istvánnal (VMSZ), Mester Andrással (KMKSZ) együtt értékeljük az elmúlt év történéseit, és felvázoljuk a jövő lehetséges irányvonalát. Az MKP több szakpolitikusa is szerepel majd a programban, Kiss Beáta oktatási kérdésekről, Berényi József az amerikai szabadkereskedelmi egyezményről beszélget. A Velemjáró mobiltelefonos alkalmazást, az elektronikus törvénytárat és a felvidéki autonómia-koncepció infografikáját Őry Péter és Horony Ákos mutatja be. mkp.sk 2017. május 5.Találkoztam a boldogsággal én, kisebbségi volt és optimistaBrüsszelben konferenciázott május 3-4-én az európai őshonos kisebbségek ernyőszervezete, a FUEN. Mit konferenciázott, ünnepelt. Na jó, meg készült a munka folytatására. Ennyi otimista kisebbségivel még soha sehol nem találkoztam, mint most Brüsszelben, komolyan. Se egyszerre, se eddig úgy összesen. És milyen jó ez így. A sztori röviden: az Európai Unió 2013 óta lehetővé teszi állampolgárai számára, hogy európai polgári kezdeményezéssel éljenek, azaz olyan javaslatokat fogalmazzanak meg, amelyekkel aztán foglalkoznia kell az Európai Bizottságnak. Ezzel a lehetőséggel élt az RMDSZ kezdeményezésére a FUEN is, amely 11 pontba csomagolta Minority SafePack (MSPI) néven azokat a javaslatait, amelyek uniós szinten garantálhatnák az őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek jogvédelmét. Csakhogy az EB nem volt hajlandó befogadni a csomagot, arra hivatkozva, hogy annak több pontja sem kompetenciája. A kezdeményezők (akik egyébként magánemberek, és nem az ernyőszervezet – elvégre POLGÁRI kezdeményezésről van szó) azonban nem hagyták ennyiben az ügyet, és az EU luxemburgi bíróságához fordultak. Eközben, mint a mesében, teltek-múltak az évek, de aztán idén egyszerre nagyon sok minden történt (lásd még: ünneplés): a luxemburgi bíróság az MSPI kezdeményezőinek adott igazat, aztán rá pár hétre, áprilisban az EB is beadta a derekát, tárgyalásra hívta a kezdeményezőket, amelynek az lett a vége, hogy az eredeti 11 pontból kilencet elfogadott (azoknak, akik azt szokták nézni, hogy a pohár félig üres: kettőt nem fogadott el). Ha ez egy mese volna, akkor itt már a hetedhét országra szóló lakodalomnál és a boldogan éltek, míg meg nem haltaknál tartanánk, de a FUEN még nem ihat a medve bőrére, mert ez még csak a kezdet. Vagy egy mérföldkő, ahogy a konferencián mondták (pedig a kontinentális Európa méterben számol). Ugyanis ahhoz, hogy az EB érdemben is foglalkozzon a javaslatokkal, először össze kell gyűjteni egymillió aláírást, minimum hét uniós tagállamból, aztán, ha ez sikerült, még meg is kell győzni az EB-t, hogy ne csak foglalkozzon a javaslatcsomaggal, hanem szülessenek is jogszabályok belőle (lásd még: a munka folytatása). Szóval kettős szerepe volt a brüsszeli találkozónak. Mivel a kezdeményezők, támogatók, jóakarók most találkozhattak először ekkora számban a MSPI befogadása óta, elkerülhetetlen volt az ünneplés, de bőven volt itt szó a munka folytatásáról is. Amely munka egyébként két hét múlva Kolozsváron folytatódik, a FUEN május 17-21. között tartó kongresszusán, és lesz benne ünneplés is, ugyanis szimbolikusan itt fog elkezdődni az egymillió aláírás összegyűjtése. Azért csak szimbolikusan, mert az uniós szintű aláírásgyűjtés szeptemberben indul, hogy lehessen rendesen előkészíteni, reklámkampánnyal, tudatosító akciókkal, helyi szervezetek bevonásával. Egyébként az aláíráshoz szükséges, országonként változó űrlapok elkészültek az EU 27 hivatalos nyelvén, és pár hét múlva az online aláírást lehetővé tevő rendszer is elindul. De ezeknél a technikai részleteknél sokkal fontosabb dolgok is történtek Brüsszelben. A legeslegfontosabb, hogy az Európai Parlament nem is olyan régen megválasztott elnöke, Antonio Tajani elvállalta a konferencia védnökségét, és még jól meg is üzente, hogy teljes mellszélességgel támogatja a kezdeményezést, és bármikor kopogtassanak bátran az ajtaján. Azt hiszem, uniós szinten ennél komolyabb támogatót nem igazán lehet szerezni, és azért ez előrevetít egy-két dolgot, meg jó kis jelzés lehet az EB-nek is, hogy tessék már komolyan venni ezt a dolgot. A másik fontos dolog, ami történt, az a kezdeményezőkből, résztvevőkből áradó őszinte (ha nem lenne pejoratív egy politikusra nézve, azt mondanám, már-már naiv, gyermeki) lelkesedés, amely ellen nem igazán lehet védekezni, és amely, ha egy pillanatra is megérint, egyértelművé válik számodra, hogy az MSPI szlogenjéül szolgáló You are not alone nem egy Michael Jackson, Olive vagy ATB dal (attól függően, ki éppen mikor ért a popzenehallgatós korába), hanem egy teljesen igaz üzenet. Ezek az emberek, akiket talán csak annyi köt össze, hogy kisebbségiek, őszintén szeretik egymást, és hisznek a közös célban. A munkavacsorán mellém ült egy késve érkező szakállas, középkorú dániai német, és pár perc múlva már úgy csevegett velem, mintha évtizedek óta ismernénk egymást. Furcsa lehet ez az áradó optimizmus egy kelet-európainak, aki leginkább ahhoz van szokva, hogy a kisebbségek csak akkor szólalnak meg, ha a többség bántja őket. Erre eljön Brüsszelbe, és rinyakórus helyett csupa ragyogóan optimista embert talál. És milyen szép az, amikor valaki nem feltétlenül azért optimista, mert esetleg neki jobb lesz ezután (a nyugat-európai kisebbségek elég szép aránya köszöni szépen, jól van), hanem azért, mert tudja, hogy egy uniós szabályozás segíthetne azokon a kisebbségeken, akik nála rosszabb helyzetben vannak. Ez tényleg szolidaritás. No, de biztosan vannak olyanok, akik kíváncsiak arra is, mi hangzott el Brüsszelben, nekik bemásolom a közleményt, én sem írhattam volna meg szebben (ez most egy belső poén, úgysem értitek): Támogatja a Minority Safepack kezdeményezést az Európai Parlament elnöke Minden európai polgárnak egyenlő jogokat kell élveznie, ezért messzemenően támogatja az őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek európai polgári kezdeményezését az Európai Parlament elnöke – derült ki a FUEN május 4-i brüsszeli konferenciáján. Az EP-elnök tanácsadója, Marcus Warasin tolmácsolta Antonio Tajani üzenetét, amelyben támogatásáról biztosította az MSPI kezdeményezőit. „Európa elsősorban az európai polgárokról, és nem a tagállamokról szól. Ezért fontos a polgári kezdeményezés intézménye. Európában nem lehetnek elsőrangú és másodrangú európai állampolgárok: minden uniós állampolgárnak joga van ahhoz, hogy képviselve legyen az EP-ben, és hogy azonos jogokat élvezzen” – üzente az Európai Parlament elnöke, hozzátéve: a sokszínűség elfogadása nélkül nem létezik egység sem. Ha segítségre van szükségük, ne tétovázzanak kopogtatni az ajtaján – üzente a kezdeményezőknek. Öt éve ugyanitt, az Európai Parlamentben indult útjára a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés, a Kisebbségi Intergroup és a FUEN megbeszélésén – nyitotta meg Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő a FUEN brüsszeli konferenciáját. Az esemény házigazdája szerint a Minority Safepack egy hosszú út után győztesként tér vissza az EP-be, miután az Európai Bizottság egy hosszadalmas jogi procedúrát követően idén áprilisban befogadta a kezdeményezést. A csütörtöki, Hit the Road – a Minority Safepack és az Európai Parlament című konferenciát szerda este egy munkavacsora előzte meg, Winkler ennek egyik gondolatát is felidézte: „szolidaritásra van szükség, és ha folytatjuk a FUEN ernyője alatt elkezdett összefogást, nemcsak az aláírások lesznek meg, hanem széles körű támogatást tudunk szerezni kezdeményezésünknek.” Nils Torvalds EP-képviselő, a Kisebbségi Intergroup társelnöke szerint „ez egy nagyszerű pillanat, amelyre a gyerekeink és az unokáink is emlékezni fognak. Sok munka van még hátra, de minél többet dolgozunk, annál hosszabb távú lesz a hatás is” – fogalmazott, hozzátéve: a MSPI-re nem elég 7 országból gyűjteni aláírásokat, hanem 28 országból kell, hiszen minden tagállam polgárait meg kell szólítani. Vincze Loránt FUEN-elnök szerint az MSPI történelmet írt azzal, hogy az első olyan polgári kezdeményezéssé vált, amely pert tudott nyerni az EU bíróságán az Európai Bizottsággal szemben. Az MSPI körüli kisebbségi szolidaritás folyamatosan erősödött, és mára az Unió nemzeti kisebbségeinek és nyelvi csoportjainak közös céljává vált – mondta a FUEN elnöke a kezdeményezés történetét felelevenítő előadásában. „Kezdeményezésünk nem árt senkinek, nem vesz el semmit a tagállamoktól és a többségtől. Ellenkezőleg: hozzájárul a többség és kisebbség közti jobb megértéshez. Ez az EU 60 milliónyi kisebbségének felajánlása, amely megoldásokat kínál, és amellyel párbeszédet kezdeményezünk” – üzente Vincze az MSPI ellenzőinek. „Azt akarjuk, hogy a kisebbségi jogok váljanak az emberi jogok részévé, esélyegyenlőséget akarunk elsősorban anyanyelvünk használatában. Csak akkor fogadhatnánk el, hogy a kisebbségi jogok kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozzanak, ha nem tapasztalnánk nap mint nap a kisebbségi jogok megsértését, a közösségi szimbólumok használatának tiltását, egyes kisebbségek létezésének tagadását, közösségek számbeli csökkenését és az anyanyelv diszkriminálását több tagállamban. Ezek a történések megerősítenek bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy az EU-nak kell a védelmezőnek és támogatónak lennie" – szögezte le. Hans Heinrich Hansen, a FUEN volt elnöke szerint az ernyőszervezet közel száz tagszervezete szolidáris közösséget alkot, amelyben senki nem érezheti magát kisebbségben. Az MSPI kapcsán a kezdeményező bizottság elnöke elmondta: a kisebbségben élőknek is ugyanazok a vágyai, mint a többségieknek. „Önbizalomra, megbecsülésre vágyunk, és arra, hogy jól érezzük magunkat otthonunkban. Ebben sokat segíthet a jogalkotás is, de arra is szükség van, hogy empatikusak és szolidárisak legyünk, és merjük felvállalni különbözőségünket. Az egységet a sokszínűségben kell keresni” – vélekedett. „A FUEN tagszervezetei arról a szolidaritásról tettek és tesznek tanúbizonyságot, amely nélkül az európai őshonos kisebbségek közösségként nem lehetnek sikeresek az európai politika közterein” – mondta el a brüsszeli konferencián Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Az MSPI kezdeményező bizottságának alelnöke hozzátette: „a Minority SafePack nemcsak a mi ügyünk, hanem a többség ügye is. Mi, kezdeményezők valami pluszt szeretnénk hozzáadni a kontinens népeinek jövőjéhez, olyan értékeket kívánunk a középpontba helyezni, amelyek minden demokratikus és szabadságszerető közösség életét vezérlik: a jogállamiságot, a törvénytiszteletet és az emberi, közösségi jogokat. Párbeszédet javasoltunk, és ezt a párbeszédet, úgy érezzük, hogy elfogadta az Európai Bizottság, amikor regisztrálta kezdeményezésünket.” Berényi József, az MKP volt elnöke szerint az MSPI arról szól, hogy az Európai Unió térjen vissza ahhoz a kilencvenes években alkalmazott logikához, amely fontosnak tartja a veszélyeztetett kisebbségek védelmét. Meglátásában ennek az ügynek az Európai Parlament kell a zászlóvivője legyen, mert az Európai Bizottság eddig nem a nyitottságáról tett tanúbizonyságot - utalt arra, hogy az EB első körben elutasította az MSPI bejegyzését. Daniel Alfreider, a dél-tiroli néppárt alelnöke, olaszországi parlamenti képviselő elmondta: „a különböző helyzetekből adódóan nem létezik egyetlen megoldás a kisebbségek problémáira, de most először van egy közös célunk, határok nélkül. A kezdeményezés lehetőséget nyújt az egyéni tapasztalataink megosztására és a jó gyakorlatok átemelésére” – vélekedett. A polgári kezdeményezések jogi megközelítéséről szóló panelt követően a rendezvény másik házigazdája, Sógor Csaba foglalta össze zárszavában a konferencia tapasztalatait. „A Minority Safepack európai polgári kezdeményezés a civil társadalom szerepéről, annak erőteljes megjelenítéséről szól, hiszen a politika nem létezhet civil társadalom nélkül. Az út, amely előttünk áll, nem lesz sima, nehézségekre lehet számítani, de biztosak vagyunk abban, hogy ezeket a csatákat meg lehet és meg kell vívni, hiszen a mi felelősségünk és hivatásunk, hogy egyenlő jogokat biztosítsunk az EU minden polgára számára. Erős háttérországunk van: a FUEN ernyője alatt, Antonio Tajani elnök úr támogatásával, az EU-s intézmények segítségével ezt a célt el tudjuk érni” – mondta el az RMDSZ EP-képviselője. A konferencia zárásaként a házigazdák meghívták a résztvevőket a FUEN kongresszusára, amelyre május 17-21. között Kolozsváron kerül sor. Balázsi-Pál Előd / Transindex.ro 2017. május 5.Hit the road – egy hosszú út közepére ért az európai kisebbségek ügyeMérföldkőhöz érkezett az európai nemzeti kisebbségek ügye azáltal, hogy az Európai Bizottság bejegyezte a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. A hamarosan kezdődő petíciós kampány célja világossá tenni az EU döntéshozói számára, hogy az uniós szintű jogalkotás nem kerülhető meg a kisebbségvédelem területén – hangzott el csütörtökön a Hit the Road – a Minority Safepack (MSPI) európai polgári kezdeményezés és az Európai Parlament című konferencián. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által szervezett rendezvény házigazdái Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselői voltak, meghívottai pedig az MSPI kezdeményező bizottságának tagjai – köztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnök –, a FUEN vezetői, az EP kisebbségi ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának (Intergroup) tagjai, kisebbségi jogi szakértők. A konferenciát az EP elnöke, Antonio Tajani fővédnökségével tartották meg. Ennek jelentőségét több felszólaló is hangsúlyozta. Egy kis nosztalgia A moderátor Winkler Gyula felvezetőjében felidézte, hogy öt éve éppen az EP épületében rakták le – az RMDSZ javaslatára – az európai polgári kezdeményezés alapjait. Ebben a munkában szavai szerint sorsdöntő volt a Intergroup tagjai közötti együttműködés. A luxemburgi bíróság döntésének mérföldkövét elhagyva, a MSPI kezdeményező bizottsága már készülhet az egymillió aláírás összegyűjtésére az EU legkevesebb hét tagállamban. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy az Európai Bizottság elindítsa a jogalkotási folyamatos a kisebbségvédelem területén – emlékeztetett Winkler. Nils Torvalds finn EP-képviselő, az Integroup társelnöke is nosztalgiázva indította beszédét. Felidézte, hogy tömött volt az a terem, amelyben a MSPI alapjait papírra vetették, és mekkora hidegzuhanyként érte a kezdeményezőket az Európai Bizottság 2013-as elutasító döntése. A luxemburgi bíróság döntését történelminek nevezte, mert esélyt jelent a kisebbségvédelem jogi keretének megteremtésére. „Lesz mit hátrahagynunk a gyermekeink, unokáink számára. Biztos vagyok abban, hogy összegyűjtjük az aláírásokat, de sok munka vár ránk, de nem 7, hanem 28 tagállamból kellene ezeket összegyűjteni” – fogalmazott a képviselő. Vincze: Let`s hit the road Vincze Loránt FUEN-elnök szerint is történelmet írt döntésével a luxemburgi bíróság. Emlékeztetett arra, hogy a MSPI volt a első európai polgári kezdeményezés, amelyet az Európai Bizottsággal kötött kompromisszum alapján jegyeztek be. Felidézte, hogy 2012 április 15-én fogant vetették papírra az első elképzeléseiket a kezdeményező bizottság tagjai. „Sok-sok órát dolgoztunk a csomagon. A kisebbségi szolidaritás egyre nőtt a kezdeményezés körül. Szomorúak voltunk az elutasításkor, de nem csüggedtünk el. Elhatároztuk, hogy fellebbezzünk, mert biztosak voltunk igazunkban. Meggyőződésünk, hogy a kisebbségek védelme nem mond ellent az európai értéknek. Ma már egy erős koalíció körvonalazódik az ügyünk körül” – mondta a FUEN elnöke. Megjegyezte, csupán a pereskedéssel elvesztett négy évet sajnálja. Vincze elmondta, a következő hónapokban az aláírásgyűjtésre, a petíciós kampányra összpontosít a kezdeményező bizottság. Kampányt szimbolikusan május 21-én, a FUEN kolozsvári kongresszusán indítják el, és néhány héten belül az online aláírásgyűjtés is elkezdődhet. A „papír alapú”, hagyományos aláírásgyűjtést várhatóan szeptemberben kezdik el a FUEN tagszervezetei. A kezdeményező bizottságnak szándékában áll felhívást intézni az EU döntéshozóihoz, európai politikai pártok vezetőihez, hogy legyenek a partnerei a kisebbségi javaslatcsomagnak. „Semmi mást nem akarunk, csak elérni azt, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogok részei legyenek. A folyamatos jogsértések azt bizonyítják, hogy a tagállamok önállóan nem tudják kezelni ezt a kérdést” – fogalmazott a FUEN elnöke. „Történelmet írtunk, remélem, hogy az uniós szintű törvényalkotás is beindul. Let`s hit the road” – zárta beszédét a FUEN elnöke. Kelemen Hunor: ez a többség ügye is Kelemen Hunor beszédében elmondta, az MSPI több szempontból is fontos az RMDSZ számára. Szavai szerint a FUEN tagszervezetei olyan szolidaritásról tettek és tesznek tanúbizonyságot, amely nélkül az európai őshonos kisebbségek közösségként nem lehetnek sikeresek az európai politika közterein. „Ugyanakkor a Minority SafePack nemcsak a mi ügyünk, hanem a többség ügye is. Mi, kezdeményezők valami pluszt szeretnénk hozzáadni a kontinens népeinek jövőjéhez, olyan értékeket kívánunk a középpontba helyezni, amelyek minden demokratikus és szabadságszerető közösség életét vezérlik: a jogállamiságot, a törvénytiszteletet és az emberi, közösségi jogokat. Párbeszédet javasoltunk, és ezt a párbeszédet, úgy érezzük, hogy elfogadta az Európai Bizottság, amikor regisztrálta kezdeményezésünket” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. A politikus elmondta, a romániai magyar nemzeti közösség, az EU legnagyobb őshonos kisebbsége közel száz esztendeje küzd azért, amit minden szabadságszerető közösség értéknek tart: megőrizni és továbbadni nemzeti identitását, biztonságban élni szülőföldjén. „Úgy véljük, hogy az Európai Unió nem lehet megosztott, nem maradhat szétszakított állapotban, egységessé kell válnia az őshonos kisebbségek jogainak érvényesítése tekintetében is” – tette hozzá Kelemen Hunor. Szerinte az EU erősebb, sikeresebb, versenyképesebb és stabilabb lesz akkor, ha odafigyel a 60 milliós, „egy nagyobb országnyi” őshonos kisebbséghez tartozó polgárára. A politikus fontos eredményeként nevezte, hogy a luxemburgi bíróság a Minority SafePack kezdeményező bizottságának adott igazat az Európai Bizottsággal folytatott vitában. Szerinte legalább ennyire fontos előrelépés az is, hogy a Bizottság tárgyalásra hívta a kezdeményezőket, illetve hogy bejegyezte a Minority SafePacket. „Ezzel megtörtént az első lépés annak irányába, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye formálisan is az Európai Unió döntési körébe jusson. Tudom, hogy még hosszú út áll előttünk, hogy az egymillió aláírás összegyűjtése még nem jelenti azt, hogy megnyertük a csatát, de ez egy igazán fontos következő lépés” – jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke elmondta: a romániai magyar közösségről a román diplomácia gyakran azt terjeszti, hogy szeparatista, hogy „el akarja szakítani Erdélyt Romániától.” Mint kiemelte, a mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy az elmúlt években gyakran az anyanyelv-használat és a közösségi szimbólumok korlátozására irányultak a többség kezdeményezései. „Tulajdonképpen azokat a törvényes kereteket, amelyeket a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején Románia európai uniós és NATO-s csatlakozása előtt sikerült kialakítani, hatósági és igazságszolgáltatási eszközökkel megváltoztatják, átértelmezik. Korlátozzák az anyanyelv-használatot, azt, ami az identitásunk megerősítésének egyik legfőbb eleme” – részletezte a politikus. Emlékeztetett: a washingtoni külügyminisztérium legutóbbi országjelentése pontszerűen sorolja fel, hogy az emberi jogokat, a kisebbségi jogokat, a vallásszabadság gyakorlásának a jogát milyen módon és hol sérti Románia. Nagyon fontosnak nevezte, hogy az elmúlt két-három évben az Egyesült Államok ismét figyel a kisebbségi közösségekre. „A mi országunk olyan, ha elvárásokat fogalmaznak meg vele szemben, akkor teljesíti azokat. Amikor nincsenek elvárások, megfeledkezik az alapértékekről, azok gyakorlatba ültetéséről” – tájékoztatta hallgatóságát az RMDSZ elnöke. Határokon átívelő közös cél A konferencián szót kapott Hans Heinrich Hansen, a FUEN korábbi elnöke is. Az idős politikus felelevenítette az elmúlt évek történéseit, és kitért a németországi dánok problémáira is. Hansen hangsúlyozta, az európai őshonos kisebbségeknek önbizalomra van szükségük, és ezt törvényekkel lehet bátorítani. „A FUEN nagyon erős, amikor a tagszervezetek szolidaritásáról van szó. Szükségünk van külső támogatásra is, hogy növelni tudjuk a nyomást az EU döntéshozóira” – mondta a szervezet volt elnöke. A szlovákiai Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának volt elnöke áttekintette az európai nemzetközi intézmények viszonyulását a kisebbségek jogaihoz. Mint mondta, a kilencvenes évek voltak a legkedvezőbbek a kisebbségek számára ezen a téren. Szavai szerint az EU-nak meg kell védenie az eltűnőfélben lévő etnikai közösségeket. Példaként említette Szlovákiát, ahol 1981-ben még 580 ezer magyar élt, 2001-re pedig számuk 468 ezerre csökkent. „Húsz év alatt elveszítettünk 100 ezer embert, az asszimiláció pedig az EU kereteiben történik” – emlékeztetett. Szerinte ezt az asszimilációt csak úgy lehet megállítani, ha az Európai Bizottság megfogalmazza az uniós szintű kisebbségvédelem jogi normáit. Daniel Afreider olasz képviselő, a FUEN alelnöke is arról beszélt, hogy mérföldkőhöz érkezett az európai nemzeti kisebbségek ügye. „Az MSPI azt bizonyítja, hogy közös, határokon átívelő célunk van. Ez az egyik legfontosabb üzenet” – mondta a politikus. Szerinte a FUEN keretet teremt arra, hogy az Európában élő kisebbségek tapasztalatokat cseréljenek és a legjobb gyakorlatra alapozva keressenek megoldást a helyzetük uniós szintű rendezésére. A konferencia kisebbségjogi szakértők előadásaival folytatódott, a nap tapasztalatait Sógor Csaba foglalta össze zárszavában. Munkavacsorával kezdődött A kisebbségi polgári kezdeményezésről szóló kétnapos rendezvény egy munkavacsorával kezdődött szerda este. Sógor Csaba köszöntőjében úgy értékelt: elérkezett az idő, hogy a civil társadalom felmutassa az erejét a következő hónapokban, nemcsak az egymillió aláírás összegyűjtésében, hanem az EB meggyőzésében is, hogy elkezdődhessen az uniós jogalkotás a kisebbségek védelmében. Karl Heinz Lambertz, a belgiumi parlament szenátora, a Régiók Bizottsága alelnöke szerint a Minority Safepack kezdeményezés 2012-es elindítása óta Európa sokat változott, és most a legfontosabb az, hogy elmagyarázzák az uniós állampolgároknak: ez a kezdeményezés nem egy újabb ok lesz a széthúzásra, és a sokszínűség továbbra is Európa egyik legfontosabb értéke, nem pedig egy probléma. „Meg akarjuk változtatni Európa arcát, azt akarjuk, hogy a kisebbségi kérdés kerüljön napirendre, és végre úgy tűnik, ez sikerülni fog. A dolgok számunkra is meglepően pozitív alakulását követően optimista vagyok, hogy sikerre visszük kezdeményezésünket” – fogalmazott Vincze Loránt, a FUEN elnöke, aki történelmi esélynek nevezte a Minority Safepack bejegyzését. „Elértünk valamit nemcsak a kisebbségek, hanem a teljes Európa és a civil társadalom számára” – mondta Heinz Heinrich Hansen, a FUEN volt elnöke, a polgári kezdeményező bizottság tagja, aki szerint az MSPI sikeres bejegyzése az Európai Bizottságnál utat nyitott más polgári kezdeményezések előtt is, és reményt nyújt a civil társadalomnak, hogy beleszólásuk lehet az EU működésébe. Valentin Inzko, az ENSZ bosznia-hercegovinai főmegbízottja, a karinthiai (Ausztria) szlovénok szervezetének elnöke elmondta: „Szeretem az Európai Uniót, de kritikusnak kell lennem vele: erőteljesebbnek kellene lennie, és ki kellene töltenie az űrt. Európa már most sokkal jobb hely, mint volt, de még mindig nem sikerült megfelelnie azoknak az elvárásoknak, amelyeket polgárai támasztanak vele szemben, és a polgári kezdeményezés egy nagyon jó eszköz ennek megvalósítására.” Csáky Pál EP-képviselő szerint az az igazi kérdés, hogy nyertesek leszünk-e a folyamat végén. „Ezért kérek mindenkit, hogy aktív legyen ebben az ügyben, mert ez nemcsak az európai kisebbségek számára egy nagy kihívás, hanem Európa minden demokratája számára. Együtt, és csak együtt sikerülhet” – fogalmazott a szlovákiai magyar politikus. Winkler Gyula munkavacsorát záró hozzászólásában rámutatott: a tömbben, vegyes környezetben, illetve szórványban élő romániai magyarság az EU összes lehetséges kisebbségi helyzetét lemodellezi, és erdélyi magyarként az a tapasztalata, hogy a szolidaritás a megmaradás kulcsa. Európai szinten is szolidaritásra van szükség a kisebbségek közt, így vihető sikerre a kezdeményezés – tette hozzá. Cseke Péter Tamás, Brüsszel / maszol.ro 2017. július 21.„Ilyen mértékű nemzetközi összefogásra talán még sosem volt példa”Az őshonos kisebbségi jogok tagállami kompetenciába helyezése az olyan, mintha az unió a kecskére bízta volna a káposztát. A Minority SafePack-ről beszéltek Tusványoson. A Minority SafePack a kisebbségi érdekképviselet tekintetében a legfontosabb projekt. Az európia polgári kezdeményezés révén most lehetőség van az egymillió aláírás összegyűjteni, és ezzel az EB kénytelen foglalkozni az őshonos kisebbségek ügyével – hangzott el azon a panelbeszélgetésen, amelyen Kalmár Ferenc a külgazdasági és külügyminisztérium külkapcsolatokért felelős miniszteri biztosa, Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az aláírásgyűjtés koordinátora, Berényi József a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja és Deli Andor Fideszes EP-képviselő beszélt a kezdeményezésről Tusványoson. A beszélgetést a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kántor Zoltán moderálta. Porcsalmi Bálint felidézte a Minority SafePack benyújtásának folyamatát: 2013-ban az RMDSZ a Dél-tiroli Néppárt és egyéb partnerekkel elindították a kezdeményezés, azonban ennek per lett a vége, mert az Európai Bizottság visszadobta a csomagot. Románia és Szlovákia is betársult a kezdeményezést támadó perbe, végül a bírósági döntés mégis a benyújtóknak kedvezett. A kezdeményezést bejegyezték, a következő lépés a támogató egymillió aláírás összegyűjtése, amelyre egy év áll a kezdeményezők rendelkezésére, a határidő jövő év áprilisa. Az ügyvezető elnök a kommunikáció buktatóira hívta fel a figyelmet: szerinte fontos figyelembe venni azt, hogy az európai többségiek nem értik, hogy mi az az őshonos kisebbség. A Minority SafePack törvénykezésen túli hozadéka lehet, ha arra is lehetőség nyílik, hogy az unióban „asztalra kerüljön” az őshonos kisebbségek ügye. „Nagy lemaradásaink vannak ügyeink tematizálásában Európában, saját szavainkkal próbáljuk elmagyarázni a sztorinkat, és nem adaptáljuk a befogadó nyelvezetére, figyelembe véve viszonyítási alapjukat” - mondta Porcsalmi, rámutatva arra, hogy hiába kezdjük úgy a kisebbségi jogaink megsértését magyarázó mondókánkat, hogy a „Marosvásárhelyi Teológiai Líceum”, mert Európában nem fogják érteni sem azt, hogy milyen oktatási forma a teológiai líceum, és jó eséllyel azt sem tudják, hogy hol van Marosvásárhely. A papír alapú aláírásgyűjtés szeptemberben indul, de Porcsalmi inkább arra buzdít, hogy aki teheti, írja alá online, hiszen itt magyarul is kitölthető, egyszerűbb és a román hatóságok nem férnek hozzá, csak utólag ellenőrzik az aláírók hitelességét, amikor az aláírásgyűjtést követően Brüsszelből elküldik az aláírásokat tartalmazó táblázatot. Az online felület már elindult, a jogaink.eu-n lehet aláírni a kezdeményezést. Az aláírásokat legalább 7 EU-tagállamból kell összegyűjteni, és minden államnak meg van szabva egy minimális kvóta, amit kötelezően teljesíteni kell, ellenkező esetben nem érvényesek az illető államból összegyűlt aláírások. Erdélyben, Romániában 250 ezer, Magyarországon 500 ezer, Szlovákiában 60-70 ezer, Németországban 70-100 ezer, Olaszország 100-120 ezer, Hollandiában 20 ezer körüli aláírást akarnak összegyűjteni a kezdeményezők. Bárki aláírhatja, bárhonnan, és bárki aláírhat, aki uniós állampolgár. A diaszpórában, például egy Egyesül Államokban élő, de magyar állampolgársággal (is) rendelkező személy úgy írhat alá, hogy Magyarországot jelöli meg államként az online kérdőíven. Hétfő óta Romániában 1200, Magyarországról 612 személy írta alá a kezdeményezést, Németországból pár száz aláírás futott már be. Porcsalmi hangsúlyozta, politikai pártokat, egyházakat kell bevonni, hiszen a Minority SafePack egy pártok feletti kérdés. Deli Andor az európai polgári kezdeményezés jogi hátteréről beszélt. Elmondta, az európai polgári kezdeményezés eszköze azért jött létre, mert az európai unió vezetői ezzel is csökkenteni próbálták a polgárok és az unió között feszülő szakadékot, azonban ez nem sikerült túl jól, hiszen ez a maga kvótarendszerével és egymillió aláírás összegyűjtésének kötelezővé tételével nem egy polgárbarát eszköz. Berényi József szerint ilyen mértékű nemzetközi összefogásra talán még sosem volt példa, mint amekkorát a Minority SafePack kezdeményezésnek sikerült felhajtani. A felvidéki aláírások összegyűjtése kapcsán elmondta, a minimális kvótát, a 7000 ezer aláírást néhány hét alatt össze tudják gyűjteni. Azonban a kiszabott feladat 70 ezer aláírás összegyűjtése, ami már kemény dió, de azért mégsem lehetetlen küldetés: a tapasztalat szerint 50-80 ezer aláírást tudnak Felvidéken különböző ügyekért összegyűjteni. Kalmár Ferenc miniszteri biztos elmondta, bár a nem uniós állampolgároktól származó aláírások nem számítanak, mégis el fog kezdődni egy szolidaritási aláírásgyűjtés is az egymillió aláírás mellé, például Kárpátalján vagy Délvidéken is. A Minority SafePack fontosságát hangsúlyozva elmondta, egyéni, társnemzeti és kollektív jogokat is szabályoz, az őshonos kisebbség és a többség viszonyát rendezi, amelyek kötelezően betartandóak kell legyenek, hiszen azzal, hogy az unió tagállami kompetenciává tette a kisebbségekre vonatkozó törvények meghozatalát, az olyan, mintha a kecskére bízta volna a káposztát. Kertész Melinda / Transindex.ro 2017. augusztus 19.Rossz üzenet a Minority SafePack megtámadásaAz Európai védelmet jogainknak – Minority SafePack kezdeményezés európai szellemiségű, és fő üzenete a szolidaritás, egyértelműen rossz üzenet Románia részéről ennek a megtámadása – fogalmazott Segesváron Vincze Lóránt. A FUEN elnöke tegnap a Pro Etnica fesztiválon tartott előadásában ismertette az 1949-ben alapított FUEN történetét, bemutatta az európai kisebbségi ernyőszervezet májusi kolozsvári kongresszusát, és vázolta, mennyire eltérő helyzetben vannak a különböző európai kisebbségek. A Minority SafePackre rátérve Vincze elmondta: ennek alapja az a felismerés, hogy nincs uniós szintű szabályozás a kisebbségek védelmére. Az EU elismeri, hogy a kisebbségek értéket képviselnek, de nem biztosítja védelmüket. A létező európai jogi eszközöket, mint a Nyelvi Charta vagy a Kisebbségi Keretegyezmény, nem minden Európa tanácsi tagállam fogadta el, és azok közül sem mindenki tartja be őket – mutatott rá. „Nem próbáljuk alapjaiban megváltoztatni az EU-t” – mondta Vincze Lóránt, megalapozatlannak nevezve a kezdeményezéssel szembeni félelmeket. Emlékeztetett: Románia minden eszközzel megpróbálja megakadályozni az MSPI sikerét, legutóbb az Európai Bizottságot támadta meg az EU Törvényszékén a polgári kezdeményezés bejegyzése miatt. „A Minority SafePack európai szellemiségű kezdeményezés, fő üzenete a szolidaritás, és senkinek nincs veszítenivalója vele. Rossz üzenet ennek a megtámadása, és egyértelmű, hogy Romániának ez az akciója az erdélyi magyarság ellen szól” – fogalmazott a FUEN elnöke, aki elmondta: „Bizakodóak vagyunk; nemcsak a kisebbségek, hanem tagállamok és számos erős régió is a hátunk mögött áll, a német Bundestagban, az Európai Parlamentben és az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén is téma a Minority SafePack.” A kezdeményezést online a www.jogaink.eu honlapon lehet támogatni, Erdély-szinten szeptembertől indul a papíralapú aláírás, de a napokban a Kolozsvári Magyar Napokon, a Vásárhelyi Forgatagon és egyéb városnapokon is alá lehet írni hagyományos úton. Aláírásgyűjtés Felvidéken is A Felvidéken is megkezdték az aláírásgyűjtést a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezéshez. A feladatot Felvidéken a Magyar Közösség Pártja (MKP) vállalta, és Berényi József, az MKP volt elnöke jelentette be tegnap Dunaszerdahelyen. „Ez egy történelmi pillanat, amikor egy olyan nagy európai összefogásnak lehetünk tanúi, amely elvezethet ahhoz, hogy egy nemzeti kisebbségeket érintő norma megszülethessen” – jelentette ki. A kezdeményezés fontosságát hangoztatva Berényi József megjegyezte: az Európai Unió az egyes tagországok csatlakozását megelőzően igencsak odafigyelt arra, milyen az ott élő kisebbségek helyzete, a belépést követően azonban ez megváltozott, „lekerültünk a napirendről”, s más jellegű kisebbségek témái kerültek előtérbe. Az egyes kisebbségi jogok uniós kodifikálását célzó Minority SafePack polgári kezdeményezés keretében 2018. március végéig több mint egymillió aláírást kell összegyűjteni az EU legalább hét tagországában. A megállapított limitek szerint Szlovákiából legkevesebb 7500 aláírásra van szükség. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. november 2.Nemzetpolitikai Szeminárium a „magyarság szigetén”A Csallóköz: ez a hosszúkás alakú természeti táj, Európa legnagyobb szárazföldi szigete és azon belül Dunaszerdahely a Csallóköz központja lett október végén számunkra a magyarság szigete. Harmadik alkalommal került megrendezésre a kárpát-medencei magyar ifjúságot tömöríteni kívánó értekezlet, melynek célja az anyaországi és határon túli magyar fiatalokat érintő kérdések megvitatása, közös álláspontok kialakítása. A KMKSZ Ifjúsági Szervezet is részt vett az eseményen. A szeminárium fő célja, hogy az anyaországi és külhoni magyar ifjúsági szervezetek – a Magyar Állandó Értekezlet mintájára – megvitassák a jelen kihívásait, problémáit, sikereit és az elérendő célokat. A Fidelitas elnöke, Böröcz László, beszédében hangsúlyozta: a Fidelitas kiemelt figyelmet fordít a nemzetpolitikára, a külhoni szervezetekkel való együttműködésre. Ezt követően a Magyar Közösség Pártja elnöke, Menyhárt József számolt be a novemberi választásokra való felkészülésről és az esélyekről. Mi a különbség köztünk és a többi nemzetrész között? Tette fel a kérdést Berényi József Nagyszombat megye alelnöke, az MKP egyik alapítója. Nálunk nem alakult ki kárpát-medencei régiókra jellemző egységtudat. Miért? Mert a régi időkben mi maga voltunk a magyar királyság szíve. Ennek a szétdarabolt és sokszínű magyarságnak napjainkban egységes egészé formálása a legnagyobb feladatunk. Formálni és alapozni a magyar ember pedig borral szokott. Szlovák zárjegy, helyi borász, magyar ízek. Ezzel zárult az első nap. „A nemzet élete a kultúrával azonos, nem a politikai történésekkel, melyek csak átfutnak fölötte, mint a szél. A kultúra és a nemzet azonossága az a mindeneken felül álló erő, mely ellen tehetetlen a fegyverek, és mellyel szemben értelmüket vesztik a szögesdrótok.” Ezzel a Wass Albert idézettel vette kezdetett a kárpát-medencei ifjúsági szervezetek konferenciája. Az értekezlet során a részt vevő felek 5 alapvető pontot határoztak meg, melyben együttes kiállást sürgettek. 1.Az első a magyar közösségek jövőjének megőrzése nem lehetséges erős helyi érdekképviselet nélkül, így ezt támogatnunk kell. 2.Nem lehet napjaink demokráciájában erős érdekképviselet megfelelő választói támogatottság nélkül. Ezért minden magyar fiatalt arra buzdítunk, hogy szavazzon 3.A nemzeti kisebbségek védelme nem csak magyar, hanem összeurópai ügy. Támogatnunk kell az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója által szorgalmazott kisebbségvédelmi javaslatcsomagot (Minority SafePack). Kiemelt célként pedig az 1 millió aláírás összegyűjtése szerepel. 4.Jogunk van az anyanyelvi oktatáshoz. Minden azt érő támadás ellen egységesen fogunk fellépni. Követeljük a törvénytelen és diszkriminatív ukrán oktatási törvény visszavonását. A marosvásárhelyi líceum és az erdélyi magyar oktatási intézmények ügyeinek a fentiekben említett alapján való rendezését. 5.Támogatjuk a Magyarországot abban, hogy a családok megerősítésében tett intézkedéseit kiterjessze a kárpát-medence többi magyar közössége számára, ezzel segítve a szülőföldön való megmaradást és gyarapodást. KMKSZ ISZ; karpatinfo.net (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
